Istvánfalvi Miklós, a piaci szereplőket tömörítő Tej Terméktanács elnöke lapunknak elmondta: semmilyen érdekünk nem fűződött ahhoz, hogy az Európai Bizottság javaslatát Magyarország is támogassa. A hazai gazdálkodók ugyanis ma 85 százalékban használják ki a mintegy kétmillió tonnás éves magyar kvótát, így nálunk nincs akadálya a termelés bővítésének.

Az agrárminiszteri döntés ugyanakkor hosszabb távon – akár már egy év múlva – az uniós tejmennyiség növekedéséhez vezethet, ez pedig EU-szinten mérsékelheti a felvásárlási árakat. A változtatással a 145,7 millió tonnás uniós összkvóta mintegy 2,9 millióval bővülhet. A valószínűsített árcsökkenés – főként a továbbra is magas takarmányárak miatt – Magyarországon is veszélyeztetheti a termelés jövedelmezőségét, amely tavaly még – a tejátvételi árak növekedése révén – az állattartói költségemelkedések ellenére is javult.

Ha a magyar állásponton múlt volna a kvótabővítés, nemmel szavazok – nyilatkozta a Világgazdaságnak Gráf József agrárminiszter. A javaslatot következetesen csak Franciaország, Németország és Ausztria ellenezte, így az indítványt a többi tagállam akkor is elfogadta volna, ha Magyarország a „nem” pártjára áll. Ilyen helyzetben a magyar elutasításnak semmi értelme nem lett volna – érvelt az agrárminiszter.

A kvótabővítést eredetileg néhány EU-tag – elsősorban Lengyel-, Olasz- és Svédország – kérte, hogy mérsékelhesse belső ellátási gondjait. Gráf József hozzátette: a bizottsági elképzelésekben először 5, később 3 százalékos növelés szerepelt, és ez magyar szempontból semmiképpen sem lett volna elfogadható. A 2 százalékos küszöb viszont már – állapította meg a miniszter – olyan mérték volt, amelyet az érintett országok érdekében tolerálni lehetett.

Ráadásul a mostani magyar álláspontnak a későbbiekben agrárdiplomáciai jelentősége lehet, mivel más ügyekben a mi nemzeti agrárérdekeink érvényesítéséhez támogatókat szerezhetünk – szögezte le Gráf József. (Mint ahogy például a közelmúltbeli borreform során több EU-tag segítségével sikerült számunkra előnyös módon módosítani a bizottsági elképzeléseket.)

Hazai szakértők szerint ugyanakkor a kvótabővítési EU-döntés eleve rossz időpontban született meg, mivel az uniós tejárak – a kínálat növekedését jelezve – az év eleje óta csökkennek. Ennek hátterében az áll, hogy az utóbbi időszakban több állam – elsősorban Franciaország – fokozta termelését. Ennek nyomán a magyar nyerstej fő exportpiacának számító Olaszországban a literenkénti tejárak a korábbi 40-ről 25-27 eurócentre estek, miközben számos hazai tejtermelő eddigi szállítási lehetőségei meghiúsultak. Az itthon maradó tejmennyiség „nyomja” a belpiacot, így a felvásárlási árak nálunk is mérséklődnek. A feldolgozók az elmúlt év végén még 100-110 forintot is kínáltak a tej literjéért, míg most az árak már nem érik el a 90 forintot. Istvánfalvi Miklós szerint a tejtermelés gazdaságtalanná válik, ha az átvételi árszint tartósan 80-85 forint alá süllyed.

Forrás: Világgazdaság