Hollandiát világszerte a szélmalmok és a tulipánok országaként emlegetik. Nem véletlenül, hiszen mostanában évente  kétmilliárd tulipánt termelnek és értékesítenek a holland virágkertészek. Ezért tűnik hihetetlennek, hogy a németalföldi ország történetének egyik legnagyobb gazdasági csődjét a tulipán okozta. Igaz, elég régen, még a XVII. században, a jelenség oka és kirobbanásának körülményei azonban sokban hasonlatosak napjaink világméretű bankcsődjeihez.

Az Ázsiából származó és az akkor ismertektől nagyon eltérő első tulipánok 1554-ben kerültek Európába. A török és örmény földön tevékenykedő holland diplomaták már meghonosítási céllal hoztak be hagymáikat, s hamarosan nagy divat lett a termelésük, nemesítésük. A tulipántermesztők segítségére volt Charles de l’Écluse, a bécsi Habsburg uralkodók francia udvari botanikusa. A bigott II. Miksa császár ugyanis a protestáns vallása miatt elüldözte őt, így végül Hollandiában telepedett le.

Az ügyes holland kereskedők, hajósok és gyarmatosítók tevékenysége nyomán akkoriban hihetetlenül meggazdagodott az ország, az arany olyan mennyiségben halmozódott fel, hogy már kezdte értékét veszteni. Ekkor döntött úgy néhány okos kereskedő, hogy a keresett és divatos tulipánt teszik meg fő értékmérőnek.

Mind többen kezdték termelni, nevelni, nemesíteni és természetesen értékesíteni a tulipánt. Ám a hagyma mellett évente csak két-három növendékhagyma képződött,azok is csak évek múltán hoztak virágot. A robbanásszerűen növekvő keresletet nagyon nehéz volt kielégíteni. Valóságos verseny folyt például a fekete tulipán nemesítői között, akiknek néha a szerencse is kezükre játszott. Például amikor a virágok szirmait a mozaikvírus támadta meg. Ám nem pusztította el, hanem csak csíkokkal, foltokkal csúfította. Hamarosan aztán az ilyen, márványos színűek lettek a legkeresettebbek.

A hagymák árai az egekig szöktek. A Semper Augustus faj egyetlen hagymája 5500 arany guldenért – mai pénzben 88 ezer euróért (ez mintegy 23 millió forint) – cserélt gazdát! Hollandia legdrágább vacsorájával 1637-ben egy gazdagságát fitogtató tengerészkapitány tisztelte meg barátait, amikor a halételekhez tulipánhagymákból készített salátát tálalt fel. Egy-egy hagyma 25 ezer eurónak (nagyjából 6,5 millió forintnak) megfelelő guldenbe került.

A kereskedelem nem az akkor már működő amszterdami vagy haarlemi tőzsdén, hanem zugkocsmákban, kikötői lebujokban zajlott.

A túlkínálati csődre elsőként egy haarlemi árutőzsdei árverés kudarca figyelmeztetett, mikor egyetlen hagymára sem akadt vevő. A hír fokozatosan elterjedt és 1637-ben bekövetkezett a bukás, a tulipánpiac teljes csődje. Ezrek váltak nincstelenné egyik napról a másikra (miként napjainkban világszerte a fedezetlen ingatlanhiteleket nyújtó bankok egyes befektetői).

Ám a hirtelen vagyontalanná vált szorgos hollandok zöme túlélte a katasztrófát, és visszafogadták szívükbe a (nálunk igazi magyar virágnak is tartott) tulipánt. Végül elérték, hogy hazájuk legyen a tulipán országa is. S ha nem is úgy, mint őseik, de azért nagyon jól megélnek a szépséges virágokból.        

Forrás:MTI