A háttérben azonban más okok is meghúzódnak. Egyes ázsiai országok emelkedő életszínvonala és a lakosság növekedő száma következtében fokozódott e gabona fogyasztása, ami lassan, de folyamatosan apasztani kezdte a nemzeti készleteket.

A mércének számító thai rizs tonnájának ára januárban még csak 400 dollár körül mozgott, de mára már meghaladja a 750 dollárt. Elemzők szerint rövidesen elérheti az 1.000 dolláros szintet is, és további drágulás sem kizárt.

A rizs, amely mintegy 2,5 milliárd ázsiai alapvető tápláléka, könnyen politikai kérdéssé válhat. Emiatt a legtöbb ázsiai kormány befagyasztotta a kiszállítást, biztosítandó a belföldi árak stabilitását. Vietnam, amely évi mintegy 5 millió tonnával a világ második legnagyobb exportőre, a napokban jelentette be kivitelének 22 százalékos csökkentését. India, Kambodzsa és Kína szintén korlátozta a rizs kivitelét.

Ezzel szemben világ első számú exportőre, Thaiföld megpróbálja a maga javára fordítani a helyzetet. A magas árak a termelés fokozására ösztönzik a rizsfarmereket, akik igyekeznek az évi két aratást most háromra emelni rövidebb tenyészidejű fajtákkal, valamint a betakarítás és a következő vetés közötti időszak lerövidítésével.

Szakértők azonban az erőltetett termelés veszélyeire is felhívják a figyelmet. A vizet elveszik más fontos növények elől, az erős műtrágyázás a környezetet veszélyeztetheti, a földek túl rövid idejű pihentetése pedig kedvezhet egyes kártevők szaporodásának.

Több kereskedő raktáron tartja a felvásárolt rizst, még magasabb árakra spekulálva. Ebben szerepe lehet Mingkwán Szangszuwán kereskedelmi miniszternek is, aki óvatlanul arra biztatta a rizstermelő gazdákat, hogy ne most adják el a megtermelt gabonát, hanem várjanak vele néhány hónapot. Szerinte ugyanis a felvásárlási ár a jelenlegi már amúgy is nagyon kedvező 15.000 bahtról (mintegy 80.000 forint) hamarosan akár a duplájára növekedhet. Mivel azonban a termelőknek alig van raktárkapacitása, végül a kereskedők húzhatnak hasznot az áremelkedésből.

Thaiföldön a bűnözők is jó üzletet látnak a magas árakban. Elterjedt a hír, hogy sokhelyütt éjszaka idegenek learatták, vagyis ellopták a beérett rizst. Emiatt a farmerek éjszakai őrjáratokat tartanak, a rendőrség pedig szigorúan tiltja az aratógépek tárolását a földek közelében. A helyi sajtó vetőrizs-lopásról is beszámolt.

A kialakult válság egyik nagy vesztese a 91 millió lakosú Fülöp-szigetek lehet, amely évi mintegy másfél millió tonnás rizsimportra szorul. Arroyo miniszterelnök-asszony bejelentette ugyan, hogy lépéseket tesznek a termelés hét százalékos növelése érdekében, ez azonban a termelési körülmények elhanyagoltsága miatt nem egyszerűen megvalósítható cél. Az egyébkent sem stabil politikai helyzetű délkelet-ázsiai országban a megdrágult rizs miatt már most is feszült a légkör, akárcsak a szintén nettó importőr Indonéziában.

Vesztese lehet a krízisnek az ENSZ Élelmezési Programja is, hiszen a rendelkezésre álló pénzekből egyre kevesebb segélyt tud beszerezni, többek között Afrika számos országa és Afganisztán  részére.

"Thaiföldön sem kizárt a hiány, ha így folytatódik az értékesítési láz" – figyelmeztetett a rizsügyi hivatal főigazgatója. Az ország mintegy évi 18 millió tonnás rizsterméséből 9,5-10 millió tonnát szokott exportálni.

A világ rizstermésének csak mintegy hét százaléka kerül a nemzetközi kereskedelembe. Ennek az árualapnak a szűkülése könnyen okozhat súlyos ellátási gondokat.

A Magyarországon felhasznált rizs mennyiségére pontos adatokat nem tudott mondani az MTI megkeresésére Chrappán György, az Indián Rizs Kft. ügyvezető igazgatója.

Magyarországon mintegy 2.000-2.300 hektáron termelnek hagyományos fehérrizst, és a termés évi 9-10 ezer tonna. Ez a mennyiség a magyar rizshántolók kapacitásának mintegy 10 százalékát teszi ki. A maradék kapacitás az import feldolgozására szolgál.

Az úgynevezett indián rizsből – amely fekete és különlegességnek számít – Magyarországon mintegy 1.200-1.300 hektáron ugyanennyi tonnát termelnek. Ez a világtermelés mintegy 10 százalékát teszi ki. Ennek tonnájáért jelenleg 1.000-1.100 eurót, azaz 260-280 ezer forintot fizetnek. A hagyományos rizsért a gazdálkodók jelenleg mintegy 60-65 ezer forintot kapnak tonnánként, ami 250 euró körüli árat jelent. Ez az uniós árszint alja, ugyanis vannak olyan országok, ahol 1 tonna rizsért akár 380 eurót, azaz csaknem 100 ezer forintot adnak.

A szakember szerint a rizs árának drasztikus világpiaci emelkedése Magyarországon is szükségképpen éreztetni fogja hatását.

Forrás: MTI