Ugyan jelentősek a károk országszerte, de ez idáig nem közelítik meg a tavalyi, két hullámban érkezett fagy pusztítását. A megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatalokhoz eddig nem érkezett összesíthető érdemi kárbejelentés, amit a Nemzeti Kárenyhítési Alapból kellene kompenzálni. A kevésbé védett, laposabb, mélyebb helyekre telepített gyümölcsösökben átlagosan mintegy 30-40 százalékban fagytak el az enyhe évkezdet miatt hamarabb virágba borult gyümölcsfák virágai – derül ki a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeb) körképéből. Mártonffy Béla, a terméktanács ügyvezető igazgatója ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy néhány termelő kissé eltúlozta a bejelentést: a mostani fagyok kevésbé voltak súlyosak, mint a tavaly tavasziak, és egyébként is csak foltokban, kisebb területen érték a gyümölcsösöket. A nagyobb, hagyományos gyümölcstermesztő vidékekről (Szabolcsból, Somogyból, Gönc és Székesfehérvár környékéről) nem is jeleztek komolyabb károkat a terméktanácsnak, így a teljes gyümölcstermés nincs veszélyben.

A legnagyobb károkat a mandulaültetvényeken okozta a fagy, ezeken komolyabb terméskiesésre számítanak a gazdák: a mértékét egyelőre nem lehet pontosan felmérni, de szakértők szerint akár az ültetvények 50 százaléka is károsodhatott. A húsvéti fagyok miatt a korai virágzású kajsziültetvényeken legjellemzőbb a 30-40 százalékos kár, de volt, ahol csak 15, máshol azonban 80 százalékban is lefagytak a kajszi- és korai őszibarackfák virágai. Kajsziból ekképp – mivel fajtánként és területenként eltérő mértékben érte a fagy az ültetvényeket – legfeljebb közepes termésre számíthatnak a kertészek (feltéve, hogy a továbbiakban már kedvezőbb lesz az időjárás). Erre van esély, a következő hetekre melegedést jósolnak a meteorológusok – bár az elmúlt napokban is mértek -4, -6 fokot hajnalban az ország egyes területein. Az időjárás szeszélye miatt azonban egészen május közepéig aggódhatnak a virágok elfagyása miatt a termelők. A legtöbb gazdaságban az is gondot okoz, hogy pénz hiányában nem rendelkeznek a kisebb lehűlésektől védő technológiai háttérrel.

Az egészen korán virágzó cseresznyefák elsősorban Kecskemét környékén károsodtak, de az ország más területein is volt 20-30 százalékos elfagyás. Ez a termésben feltehetően nem jelent nagy veszteséget. Az alma, a körte, a szilva és a meggy esetében nem jeleztek a termelők érdemi károsodást, igaz, ezek még nem is kezdték meg a virágzást. Azokon az almaültetvényeken, ahol tavaly a legnagyobb károkat okozták a fagyok, még az idén sem számítanak értékelhető termésátlagra. A szőlő sem hajtott még ki, így az ültetvényeken nem okozott problémát a márciusi zimankó.

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal tájékoztatása szerint a tavalyi fagykárok 90 százalékát már kifizették 2007-ben, és miután Brüsszelben jóváhagyták az idei kifizetési terveket, ebben a hónapban megkezdődik a hiányzó tíz százalék átutalása is. A kárenyhítési alapban a termelői befizetésekből és a befizetésekkel azonos összegű állami kiegészítésből valamivel több mint 1 milliárd forint állt rendelkezésre a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal által ellenőrzött és jóváhagyott 18,1 milliárd forint jogos kárenyhítési igénnyel szemben. Ezért a jogos igények csak kevesebb mint hat százalékát kapták meg a jogosultak kárenyhítési juttatás formájában. A károk kompenzálására az agrártárca – kiegészítésképpen – további 4,9 milliárd forintot biztosított, amit a kapcsolódó rendeletben foglalt feltételeknek megfelelő igénylők között osztottak el. Ez a pénz a jogos igények 42 százalékát fedezte. 

Jelenleg 11 157 érvényes kárenyhítési szerződést tart nyilván az MVH, ezek alapján 2008. május 31-éig 527 millió forint befizetési kötelezettséget kell teljesíteniük a szerződőknek. Ez szántóföldi növénytermelés esetén hektáronként havi ezer, míg a gyümölcsösöknél háromezer forint. Az alapból utólag finanszírozzák a kárigényeket. A tavalyi tapasztalatok alapján azonban azok közül, akiknél nem következett be elemi csapás, sokan nem tettek eleget befizetési kötelezettségüknek, így ez az összeg nem feltétlenül folyik be teljes egészében. A 2007-es elemi károk miatt év közben a meglévő 3600 szerződésen túl további 7900 újat kötöttek és 1800 korábbi szerződést módosítottak. Az MVH szerint idén bővül az alap segítségére számot tartható gazdák száma: 480 új szerződés köttetett, ezek közül 200-ban szerepel gyümölcsös, illetve szőlőterület (is), 82 pedig kizárólag gyümölcsösre, illetve szőlőültetvényre köttetett. A gazdálkodóknak tavaly december végéig kellett jelezniük csatlakozási szándékukat az alaphoz.

Forrás: Napi Gazdaság