Ezeknek a támogatásoknak – és nem kevésbé a céltudatos munkájuknak – köszönhetően ma már a hagyományos élelmiszer-ipari (vágóhídi) gépgyártás mellett napelemkészítéssel is foglalkoznak, ezenkívül piaci bevezetés előtt áll ígéretes szabadalmuk, egy új típusú konténerrakodó rendszer. Fejlesztő partnerükkel, a Gamma Digital Kft.-vel most nyújtották be egy bemutató átrakó állomás létesítésére vonatkozó projektjüket az Új Magyarország fejlesztési terv Gazdaságfejlesztési operatív programjának egyik k+f kiírására 80 millió forintos támogatási igénnyel. Ezzel egy időben – nemzetközi konzorciumot is létrehozva – az unió Eureka programjában is megpróbálnak forrást szerezni a konténerrakodó továbbfejlesztéséhez.

„A vállalkozásunk először 1996-ban infrastruktúra- és technológiafejlesztésre, valamint üzemcsarnok-építésre nyert mintegy 150 millió forintos (akkor még nagyobbrészt visszatérítendő kamatmentes hitelként) támogatást a GFC gazdaságfejlesztési pályázatán” – mondta el Szöllősi Árpád ügyvezető igazgató. A beruházás eredményeként négyezer négyzetméteren három üzemcsarnokot építettek, három év alatt megháromszorozódott árbevételük és 40-ről 100 főre nőtt a foglalkoztatottak száma.

A Széchenyi-terv meghirdetésekor ismét megragadták az alkalmat: 28 millió forintos támogatást kaptak 2000-ben arra, hogy új felületkiképző technológiát vezessenek be, és darukkal szereljék fel három üzemcsarnokukat. Ezzel alkalmassá váltak nagyobb méretű berendezések gyártására, így beszállítóként is megjelenhettek német és osztrák autóipari gépgyártók kooperációs partnereként.

Közben jelentős saját erővel és az OMFB-től nyert 38 millió forintos kamatmentes fejlesztési hitellel belefogtak a magyar szabadalom alapján megtervezett konténerátrakó rendszer fejlesztésébe. Erre a projektre konzor-ciumot alakítottak és a Bosch-Rexroot, valamint a Mikon Kft. társaságában az Európai Unió 5. keretprogramjából 120 millió forint k+f támogatást nyertek. Ezért a fejlesztési eredményéért a Korax 2004-ben elnyerte a Közép-Magyarország Régió Leginnovatívabb Vállalkozása címet.

„A cég 20 éves történetének legnehezebb döntése volt, amikor elhatároztuk, hogy a gépgyártástól elindulunk a megújuló energiák, ezen belül először a napelemkészítés irányába” – idézte fel következő pályázatuk előzményeit az igazgató. „Az I. Nemzeti fejlesztési terv (I. NFT) Gazdasági versenyképesség operatív programjának (GVOP) egyik kiírására pályáztunk, ahol 150 millió forintos támogatást kaptunk. Ez a beruházás fordulópontot jelentett a vállalkozásunk történetében, mert segítségével talán időben tudtunk váltani” – állapította meg Szöllősi Árpád. A Korax napelemgyártó fejlesztése az Év Projektje elismerést kapta meg 2006-ban a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől (NFÜ).

„Mi jellemzi ma a világot?” – töprengett tovább a témáról az üzletember. „Remélem, hogy a jövő világgazdasága logikusabb lesz. Nagyobb szerepet kap majd a helyi igények kielégítése, mind a foglalkoztatás, mind az árutermelés terén. A Korax a Ráckeve környékén élőket szeretné foglalkoztatni, és itt igyekszik minél több napelemet eladni, hogy annak jótékony környezeti hatása is itt jelenjen meg. Persze tudjuk, hogy jelentős állami szerepvállalás nélkül ez a világon sehol nem megy. Egyenlőre csak reménykedünk, hogy Magyarországon is jut pénz a jelenlegi »legtisztább« energiaforrás támogatására” – jegyezte meg Szöllősi Árpád.

Céljaik teljesítéséhez fontos volt az I. NFT humánerőforrás-fejlesztési operatív programjának (HEFOP) képzési pályázata is: összesen 22 millió forintos támogatást kaptak 2006-ban dolgozóik szakmai képzésére. Jelenleg már 135 fő – zömében szak- és betanított munkás és közel 25 százalékos arányban felsőfokú végzettségű szakember – dolgozik a cégnél. Egyidejűleg a kereskedelmi munka korszerűsítésére informatikai projekttel is pályáztak a GVOP-nál, ehhez a fejlesztéshez 11 millió forintot nyertek.

Újabb fordulópontot jelenthet a cég fejlődésében a konténerrakodó rendszer – véli az igazgató. Ezt a szabadalmat Európában és Amerikában egyaránt levédték, s görög, valamint német részről mutatkozik komoly érdeklődés a kis forgalmú vasúti átrakodó helyek munkáját forradalmasító új megoldás iránt.

Eleinte maguk készítették a pályázataikat, a bonyolultabbakhoz azonban már szakmai segítséget vettek igénybe. Összességében jók a tapasztalataik az európai uniós társfinanszírozású kiírásokkal – az elszámolási nehézségek ellenére. „Büszkék vagyunk arra, hogy bár néha sok verítékbe került, eddig még egyetlen projektünk sem bukott be” – hangsúlyozta végül a Korax vezetője

Forrás: Világgazdaság