A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai alapján készült elemzés szerint kivitelünk mennyisége 8,2 százalékkal, 684 ezer hektoliterre csökkent az előző évhez képest, ám értéke 2,95 százalékkal meghaladta a bázisidőszakban regisztráltat (az 65,5 millió euró volt). A kht. számításai szerint a magyar bor exportátlagára 11,5 százalékkal nőtt, s meghaladta a literenkénti 0,96 eurós értéket.

Kifejezetten kedvező tendenciákat tükröz a statisztika – így kommentálta az adatokat Bödőcs Róbert, az ITD Hungary bormarketingprogramjának vezetője. A Világgazdaságnak ezt azzal magyarázta, hogy az elsődleges cél a minőségi borok exportjának a növelése, még ha az mennyiségben kevesebb kiszállítást is jelent. Meggyőződése, hogy a magyar borok nagyobb világpiaci részesedéséhez a minőségi termékek megismertetésén keresztül vezet az út. Hozzátette azt is, a tavalyi statisztikák még nem tükrözik annak a munkának az eredményeit, amelyet az ITD Hungary a Bormarketing Kht.-vel együttműködésben indított be két kiemelt célpiacon, a svéden és a hollandon. Pedig a visszajelzések azt mutatják, mindkét államban jelentősen nőtt a magyar borok ismertsége és kereslete.

A teljes export 80 százalékát még mindig ugyanaz a tíz ország veszi fel, mint korábban, sőt, a toplistára felkerülő piacok sorrendje sem változott: az első Németország 14 millió eurós értékkel. Az import mennyisége jelentősen – 42 százalékra – nőtt, a behozatal 257 ezer hektoliter volt. Az import bővülése már tendencia, tavaly a behozatal közel ötszöröse volt a 2004. évinek. Értékben is jelentős – 26 százalékos – volt az emelkedés. A teljes importérték felét az Olaszországból érkező termékek tették ki. Ám az adatok csalókák – mondta Bödőcs. A legnagyobb felvevőpiacainkról sok országba reexportálják a magyar bort.

Gátló Magyarországi tényezők
A borexport növeléséhez keményen kell dolgozni, mégpedig viszonylag szűkös, több helyen lévő támogatási forrásokkal – mondta Bödőcs Róbert. További problémát jelent az exportárualap szűkössége. Mind mondta: nagyjából akkora az éves átlagos bortermés Magyarországon, amekkorát a hazai piac fel tud szívni, s a helyzet gyenge termés esetén még rosszabb.

Az is nehezíti a helyzetet, hogy a magyar bor híre megkopott. A múlt század első harmadában Magyarország volt Európa második legnagyobb termelője – ennek azonban vége, és nagyon sokat, célzottan és koncentráltan kell dolgozni azért, hogy ismét felfedezzék a borainkat. Tény azonban – tette hozzá –, hogy az ITD Hungary, a szaktárca Agrármarketing Centruma, a borászokból alakult Bormarketing Kht. és a Magyar Turizmus Zrt. együttműködésére már több kedvező példa is van.

Forrás: Világgazdaság