Agrárgazdaság
Lassan, de mozog a föld
Szakértők szerint még érdemes itthon befektetési céllal földet vásárolni, mivel 2010-től várhatóan újra nekilendülnek az árak. 2011-ben szűnik meg ugyanis az az uniós csatlakozáskor bevezetett hétéves tilalom, ami a külföldiek hazai termőföldszerzésére vonatkozik.
A magyarországi földárak – bár az elmúlt években országszerte emelkedtek, és több helyen is elérték a hektáronkénti 500 ezer forintot – még mindig jócskán az uniós szintek alatt vannak. Ausztriában például 1-2 millió, Franciaországban 1-1,5 millió, Hollandiában pedig 3-6 millió forintot is elkérnek a jó termőföldek hektárjáért – sorolja az eltéréseket Fűr Zoltán, a Földbróker.hu vezetője.
Magyarországon nagyon széles, 150 ezer és 2 millió forint/hektár közötti az árskála, és a szórás – ha nem is ilyen arányban – még egy-egy megyén belül is jellemző. Ezt támasztja alá az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) közelmúltban megjelent tanulmánya is, amelynek készítői a kutatási mintában szereplő gazdaságok által használt mezőgazdasági területeket (beleértve a bérelt földterületeket is) az adott régióban található hasonló adottságú (fekvésű, minőségű) földterületek forgalmi értéke, illetve egyéb adatok – például polgármesteri hivatalok, illetve a körjegyzőségek hirdetőtáblájára kötelezően kifüggesztett termőföldre vonatkozó árajánlatok stb. – alapján értékelték.
Amíg például 1 hektár szántóterület országos átlagára 388 ezer forint, a jobb minőségű, 30 aranykorona-értékű szántóterületek hektárjáért az Észak-Alföldön átlag 332 ezer, a 30 aranykorona-érték fölötti, igen jó minőségűekért közel 900 ezer forintot is elkérnek tulajdonosaik. Ez persze kivételesen magas ár, mert a szántóterületek átlagos hektárára országos szinten 560 ezer forint körül mozog, még a 30 aranykorona-értéket meghaladó földek esetében is.
Hasonló szóródást mutatnak az AKI adatai az egyéb művelési ágú területeken is. Egy hektár gyepért például a közép-magyarországi régióban adtak már 327 ezer forintot is, az észak-magyarországi és az észak-alföldi régióban azonban már átlagosan kevesebb mint harmadáért lehet gyepterületet vásárolni. A szőlőterületek árában ugyancsak fellelhető az országrészenkénti különbség: azokban a régiókban, ahol jellemzően minőségi bortermelés folyik, a szőlőterület ára kétszerese az átlagnak. Példaként hozzák fel az AKI szakemberei az Észak-Alföldet és Közép-Magyarországot, ahol már 390 ezer, illetve 450 ezer forintos hektáráron szőlőtulajdont lehet szerezni, míg a Dél-Dunántúlon egy hektár szőlőterületért akár több mint 1,3 millió, az észak-magyarországi bortermelő vidékeken pedig 1,4 millió forintot is elkérnek a tulajdonosok egy-egy hektárnyi szőlőterületért.
A lanyha piacot egyébként azok mozgatják, akik valamilyen okból "megszorulnak", és kénytelenek eladni területüket. Vásárolni viszonylag sokan szeretnének, de ténylegesen földhöz jutni csak kisebb arányban tudnak, és csak minimális területhez.
Szeged öt kilométeres vonzáskörzetében a földeket sokan az "ígéret földjének" tekintik, a belátható időn belüli kereskedelmi, ipari vagy lakóövezeti célú átminősítésben bízva – mondta lapunk kérdésére Bátyiné Mester Zsuzsanna, a szegedi Limit ingatlaniroda vezetője. A mezőgazdasági művelésű földek minősítésének – az elhelyezkedésen kívül – egyik fontos fokmérője az aranykorona-értéke, így ennek alapján az ár Szeged és közvetlen vonzáskörzetében elérheti a 30 ezer forint/aranykorona, míg a távolabbi területeken a 15-20 ezer forint/aranykorona kínálati árat. Az árat mindenképpen emeli, ha például a nagy hagyományokkal bíró rózsatermesztő területeken van egy földingatlan, de ugyancsak árfelhajtó, ha az említett, átminősítésre váró részen található. Egyébként szántóföldből Szeged környékén jelenleg kínálati piac van, gyér kereslettel. Csak néha bukkan fel nagyobb, jó minőségű, rentábilisan művelhető földet kereső befektető.
Sopronban – Sághy Edit, a helyi Tér és Forma ingatlaniroda vezetője szerint – szántóterületre egyáltalán nincs érdeklődés, a földet vásárolni szándékozók 12-15 éve már felvásárolták a nekik megfelelő mennyiséget. Osztrák befektetők ugyanakkor érdeklődnek a helyi szabályozási tervekben szereplő, belterületbe vonásra váró, város közeli külső területek iránt. Ez utóbbiak négyzetméterára jelenleg 1500 forint körül mozog.
Debrecenben az átminősítésre váró, jól megközelíthető földek iránt van érdeklődő, de ezek többnyire kézen-közön cserélnek gazdát. A különösen magas 30-40 aranykorona-értékűek hektárára igen magas, 1,2-1,5 millió forintot is elkérnek érte tulajdonosaik.
Békéscsabán és környékén szintén nincs nagy mozgás a földpiacon, bár a megépült biodízelgyártó üzemek nyomán megmozdult a piac. A kereslet elsősorban a nagyobb, többhektáros, összefüggő földterületek felé irányul. Az árak függnek az aranykorona-értéktől: a 20-30-asok hektárja 12-15 ezer, a 35 aranykorona-érték fölötti földeké pedig 15-25 ezer forint között talál gazdára – tudtuk meg Leszkó Györgytől, a helyi Leszing Ingatlan Kft. ügyvezetőjétől.
Forrás: Napi Gazdaság
Agrárgazdaság
MVH: megkezdődött a tejtermelők nemzeti támogatásának kifizetése
A gazdasági válság okozta nehézségek enyhítése érdekében döntött a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az előrehozott kifizetések mellett.
A támogatási határozatok postára adásával szinte egy időben megkezdődött a termelők tejtámogatási pénzének átutalása is. Ezek az összegek a jövő hét első felében már a gazdálkodók számláján lesznek.
A 7.719 tejtermelőnek mintegy 16 milliárd forintot fizet ki az MVH. A támogatásra jogosult tejtermelők történelmi bázisjogosultságonként 8,30 forint támogatást kapnak – emlékeztetett a sajtófőnök.
Forrás: MTI
Agrárgazdaság
Egyetlen pályázat érkezett a balatoni halászat tógazdaságaira
A közelmúltban átalakított halászati társaságnak több mind egymilliárd forintos tartozásállományt kellene "ledolgoznia" ingatlanjai értékesítésével. A szeptember közepén meghirdetett pályázatokban a balatonlellei (irmapusztai), a fonyódi, a buzsáki, a mórichelyi, a pogányszentpéteri és a varászlói tógazdaságokat, valamint az irmapusztai halfeldolgozót kínálták eladásra, összesen mintegy 2,5 milliárd forintnyi bevételt remélve az ügyeletektől.
Hegedűs Gyula tájékoztatása szerint október 19-én értékelik ki az egyetlen beérkezett pályázatot, amiről előzetesen csak annyit árult el, hogy az nem érinti a Balaton vízgyűjtőjén található, a balatoni halutánpótlást biztosító lellei és buzsáki egységeket. Az, hogy a sikertelen tender után lesz-e újabb kiírás, a tulajdonosi döntéstől függ – tette hozzá.
Forrás: MTI
Agrárgazdaság
Lecsapott a szüretelőkre az APEH
Forrás: VG
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Drágulhat a gabonaimport
-
Hírek2 év telt el a létrehozás óta
Közel harmincezren az Erdõbarát Rendezvényeken
-
Agrárgazdaság17 év telt el a létrehozás óta
Péntekig kell adóbevallást küldeni
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Gráf: Az erős forint nem segíti a magyar agráriumot
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
A vidékfejlesztési politika csak versenyképes agrárszektorral párosulva lehet eredményes!
-
Hírek8 év telt el a létrehozás óta
Elkezdődött az agrártámogatási egységes kérelmek benyújtásának időszaka
-
Hírek8 év telt el a létrehozás óta
Kiaknázatlanok a magyar-román agrárkapcsolatok
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Folytatódik a demonstráció az áruházláncok árpolitikája ellen