A tagországok mezőgazdasági miniszterei legutóbbi ülésükön összegyűjtötték fenntartásaikat azzal az "látlelettel" kapcsolatban, amelyben az Európai Bizottság (EB) tavaly novemberben összefoglalta a közös agrárpolitika minden "egészségügyi" problémáját. Az EU soros elnökségét ellátó Szlovénia illetékes minisztere szerint az eltérő álláspontok ellenére sikerült kialakítani egy közös értékelési platformot. Az EB mezőgazdasági biztosa, Mariann Fischer Boel úgy fogalmazott, hogy bár minden tagországnak megvan a maga kívánságlistája, ám az is nyilvánvaló, hogy ugyanabban a boltban vásárolnak, amit jó tudomásul venni. Boel szerint a kormányfők meg lesznek lepve a bizottság új javaslatai láttán, amelyeket a miniszteri találkozó tanulságainak figyelembevételével alakít ki az EB.

A cseh és a lett agrárminiszter nem írta alá az egyeztetésen született dokumentumot, hanem tartózkodott a szavazástól, mert ezzel akarta kifejezni nemtetszését az egyik kritikus reformjavaslattal szemben. E szerint fokozatosan csökkenteni kell a nagy gazdaságoknak nyújtott támogatásokat. Petr Gandalovic cseh mezőgazdasági miniszter szerint ez ronthatja sok tagország agrárágazatának versenyképességét. Csehországban például a támogatáscsökkentésnek ez a módja az ország földterületének 98 százalékán gazdálkodó szervezetek felét érintené. Németország, Magyarország, Lettország és Szlovákia hasonló kifogásokat fogalmazott meg. Zdenka Kramplova szlovák szakminiszter szerint a támogatások területi nagysághoz kötése arra ösztönözné az agrárvállalkozásokat, hogy piaci indokok nélkül, az uniós pénz megszerzésének reményében kisebb szervezetekre darabolják fel magukat.

Lettország megkérdőjelezi a folyósítás történeti elvét is, amely szerint az 1996-2000-os elosztás jelentené a további támogatások kifizetésének alapját. Az ország agrárgazdasága ebben az időszakban még az átalakulás időszakában volt, ezért ez a megoldás egyenlőtlenséget teremtene a régi és az újabb EU-tagállamok között. Az EB ugyanakkor ezt a kifogást nem akarja figyelembe venni, mert ha teljesen új alapokra helyeznék a támogatások elosztásának rendjét, az egy új, a mostanitól eltérő reform elkezdését jelentené, annak minden következményével, leginkább az egész egyeztetési folyamat megismétlésével együtt.

Az agrárminiszterek áldásukat adták a nemzeti tejkvóták emelésére, ám még ez a döntés sem élvezett egyhangú támogatást. Németország és Ausztria – előbbi az unió legnagyobb tejtermelője – ellene szavazott, Franciaország pedig tartózkodott. Horst Seehofer német szakminiszter arra panaszkodott, hogy az árak hetek óta esnek, amit tovább ronthat, ha megengedik a termelési mennyiségek, azaz a kínálat növelését. Francia kollégája egy korlátozott kvótaemelést elfogadhatónak lát az idén, mert erre van kereslet, ám óv az olyan döntésektől, amelyeknek jelentős következményeik lehetnek a jövőben. Az uniós biztos azonban hangsúlyozta, hogy a világpiacban kell gondolkodni, amely vevő a közösségből származó tejtermékekre, továbbá a kvótaemelés nem jelenti azt, hogy a termelőknek teljesen ki is kell használniuk a lehetőségeket. A döntés egyébként lépés a kvótarendszer teljes eltörlésének irányába, amit 2015-re terveznek.

Forrás: Napi Gazdaság