Agrárgazdaság
Szabadidős program lett a piacra járás
Vidéken is úri elfoglaltság lett a piacra járás, a fogyasztók többsége inkább társasági eseményként, mint valós árubeszerzésként éli meg a hét végi piacozást.
Immár évek óta folyamatosan csökken a vidéki kis üzletek száma és ezzel együtt a piacok forgalma. A bevásárlóközpontok és a plázák megjelenése nemcsak a fővárosban, hanem az ország más településein is megváltoztatta a háztartások árubeszerzési szokásait. A Somogy Megyei Kereskedelmi és Iparkamara adatai szerint az utóbbi három évben közel ötszáz kisebb kereskedelmi egység zárt be, s csak 350 nyílt helyette (a nyitásokban ráadásul nagy szerepet játszik a kényszer, ám a tulajdonosok nem értenek az üzlethez).
Egy-egy hétvégén vagy többnapos ünnep előtt a kisebb településekről tízezrek tódulnak a bevásárlóközpontokba. Gyakran több család indul egy kocsival, amit az is indokol, hogy egyre szaporodik azon települések száma, ahol az utolsó boltot is bezárták, legfeljebb mozgó árusítás működik. (A kör gyorsan bezárul, hiszen ha egyre kevesebb a vásárló és folyamatosan nőnek a működési költségek, akkor csak nagyobb haszonkulcsból lehet megélni, ez pedig tovább szűkíti a keresletet.)
Hasonló tendencia érvényesül a városi piacokon is. A kaposvári nagypiacon ugyan húsvétkor kiemelkedő volt a forgalom, ám ez csak nagy ünnepekkor van így. Itt is folyamatosan csökken a termelők száma, helyüket mindinkább a Budapesten bevásárló kereskedők, üzletekből kiszorult ruha-, cipő- és egyéb árusok vették át. Ebben az üzemeltető cég egyik vezetője szerint része van az őstermelőket szorongató, idén januártól érvényes előírásoknak, az egyre szigorúbb higiéniai követelményeknek, de annak is, hogy a helyhatóság még évekkel ezelőtt bejelentette, átépíti a piacot.
A piac mint elárusítóhely másutt is bajban van, még az ország egyik leghíresebbikeként számon tartott fonyódi piacon is bármikor találni szabad standot, holott korábban ez nem volt jellemző. Már csak azért sem, mert a háromhektáros területen szerdánként és szombatonként működő vásár idegenforgalmi látványosság is, amely szinte egész évben vonzza a turistákat. A piacot működtető helyi önkormányzat illetékese azt mondja, a siker elsősorban annak köszönhető, hogy a házi előállítású (amúgy nem olcsó) élelmiszerek mellett népművészeti tárgyakat, régiségeket, használati tárgyakat, sőt még házi kedvenceket is árulnak. Hasonló különlegességnek számít a Mosoni-Duna partján levő győri piac, ahol egyre több, jellegzetes felvidéki terméket kínáló szlovák árus kínálja portékáját, hetente többször. Húsvét előtt hatalmas a választék különlegesen pácolt sonkákból, de a nagybevásárlást kevesen intézik itt. Arrafelé piacra járni inkább szabadidős program lett.
A fogyasztók csak szemlélődnek, milyen portéka kapható, de az árut más csatornákon szerzik be. Szerte az országban például virágzik a helyben árusítás. A Dunántúlon az őrölt pirospaprikáról híres Cecén van az őstermelői házak előtt kihelyezett hokedlipultok legnagyobb hagyománya, de a híres gyümölcs- vagy zöldségtermő tájegységek településein is mind nagyobb forgalmat bonyolítanak le ezzel a módszerrel a termelők. Ez a kiskereskedelmi csatorna annyira bevált, hogy a hipermarketben vásárolt áru kihelyezése sem ritka.
Forrás: Napi Gazdaság
Agrárgazdaság
MVH: megkezdődött a tejtermelők nemzeti támogatásának kifizetése
A gazdasági válság okozta nehézségek enyhítése érdekében döntött a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az előrehozott kifizetések mellett.
A támogatási határozatok postára adásával szinte egy időben megkezdődött a termelők tejtámogatási pénzének átutalása is. Ezek az összegek a jövő hét első felében már a gazdálkodók számláján lesznek.
A 7.719 tejtermelőnek mintegy 16 milliárd forintot fizet ki az MVH. A támogatásra jogosult tejtermelők történelmi bázisjogosultságonként 8,30 forint támogatást kapnak – emlékeztetett a sajtófőnök.
Forrás: MTI
Agrárgazdaság
Egyetlen pályázat érkezett a balatoni halászat tógazdaságaira
A közelmúltban átalakított halászati társaságnak több mind egymilliárd forintos tartozásállományt kellene "ledolgoznia" ingatlanjai értékesítésével. A szeptember közepén meghirdetett pályázatokban a balatonlellei (irmapusztai), a fonyódi, a buzsáki, a mórichelyi, a pogányszentpéteri és a varászlói tógazdaságokat, valamint az irmapusztai halfeldolgozót kínálták eladásra, összesen mintegy 2,5 milliárd forintnyi bevételt remélve az ügyeletektől.
Hegedűs Gyula tájékoztatása szerint október 19-én értékelik ki az egyetlen beérkezett pályázatot, amiről előzetesen csak annyit árult el, hogy az nem érinti a Balaton vízgyűjtőjén található, a balatoni halutánpótlást biztosító lellei és buzsáki egységeket. Az, hogy a sikertelen tender után lesz-e újabb kiírás, a tulajdonosi döntéstől függ – tette hozzá.
Forrás: MTI
Agrárgazdaság
Lecsapott a szüretelőkre az APEH
Forrás: VG
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Drágulhat a gabonaimport
-
Hírek2 év telt el a létrehozás óta
Közel harmincezren az Erdõbarát Rendezvényeken
-
Agrárgazdaság17 év telt el a létrehozás óta
Péntekig kell adóbevallást küldeni
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Gráf: Az erős forint nem segíti a magyar agráriumot
-
Hírek8 év telt el a létrehozás óta
Elkezdődött az agrártámogatási egységes kérelmek benyújtásának időszaka
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
A vidékfejlesztési politika csak versenyképes agrárszektorral párosulva lehet eredményes!
-
Hírek9 év telt el a létrehozás óta
Talajélet javítására specializált készítményt kellett kivonni a forgalomból
-
Hírek8 év telt el a létrehozás óta
Kiaknázatlanok a magyar-román agrárkapcsolatok