Mivel az adatbázis célja az, hogy az adózók ellenőrizhessék a leendő partereiket, a listán szereplő cégek nem tekinthetők át automatikusan, csak egy adott cég ismertetőjegyei kérdezhetők le.

Az adatbázisok célja az, hogy az adózók minden eszközt megkaphassanak a szerződő partner kontrollálása céljából. A társaságoknak ugyanis a jogszabály szerint kellő körültekintéssel kell eljárniuk a szerződő partnerek kiválasztásakor. Ha például kiderül, hogy a megbízhatónak hitt üzletfél fiktív cég, akkor az ügyben ártatlan partner is megütheti a bokáját. Eleshet például az áfalevonástól. Ezt azonban kiküszöbölheti, ha a partner adatait lekérdezi – ezt az adóhatóság elfogadja körültekintő magatartásnak.

Míg a korábbi lista ömlesztett volt – vagyis az evások és áfaalanyok egy kalapban voltak -, az új adatbázis több részre osztja a társaságokat. Külön lista tartalmazza az evásokat, külön az áfaalanyokat (köztük a tárgyi adómentes és alanyi mentes adózókkal), és emellett egy harmadik lajstrom is megismerhetővé vált: ez az egyéb kategória, vagyis a nem áfaalany, nem evás vállalkozások csoportja. Az egyéb kategória jelenleg 2041 tagot számlál. Ezektől függetlenül az uniós csatlakozás óta él a közösségi adószámok valódiságát igazoló adatbázis is, amely lehetővé teszi az áfamentes kereskedést az unió területén belül. 

Az adatbázisok alapvető adatokat tartalmaznak: a társaság (vagy egyéni vállalkozó, magánszemély) nevét, adószámát és az alkalmazottak számát. A csoportos áfaalanyiságot kérő társaságok listája egy-két pluszinformációval is el van látva: szerepel a csoport azonosító száma, a csoportképviselő és az egyéb csoporttagok neve, adószáma, valamint a csoportos áfaalanyiságot engedélyező határozat jogerőre emelkedésének időpontja.

Forrás: Napi Gazdaság