A jelentés szerint a biogáz olyan megújuló energiaforrás, amelynek esetében a környezetvédelem és az energiatermelés hatékonyan összekapcsolható. A második generációs bioüzemanyagok mellett a biogáztermelés előnyei is vitathatatlanok, és okos politikával semmilyen konkurenciát nem jelentenek az élelmiszertermelésnek – derül ki a szövegből.

Közleményében Tabajdi Csaba emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottsággal egyeztetve kompromisszumos megoldást dolgozott ki, amely szerint a biogáztermelés előmozdítását a brüsszeli bizottság által nemrég javasolt, a megújuló energiákkal foglalkozó jogszabályon, valamint a tagállamok vidékfejlesztési intézkedésein belül kell jobban megjeleníteni. A jelentés szerint az európai és nemzeti jogalkotást át kell tekinteni, és át kell alakítani ahhoz, hogy előmozdítsák a biogáz elterjedését és biogáz-üzemek felállítását.

Mariann Fischer Boel mezőgazdasági biztos asszony az előző nap késő este tartott vita során a jelentést fontos lépésnek nevezte az európai biogáz-szektor előmozdítása tekintetében. A biogáz érdemben járulhat hozzá Európa energiaforrásainak diverzifikációjához és a kiotói célkitűzésekhez az üvegházhatású gázok csökkentésére – emelte ki. A trágyaalapú biogáz-termelés két legyet üt egy csapásra: energiát termel és segíti a trágyakezelést is.

A vitában felszólalók többsége támogatásáról biztosította a magyar szocialista képviselő jelentését, hangsúlyozva a biogáz előremutató szerepét a klímaváltozás elleni küzdelemben és az energiatermelésben. Egyes képviselők mindazonáltal aggodalmunknak adtak hangot a környezetvédelmi kockázatokkal kapcsolatosan. A hozzászólók szerint a biogáz-termelés új bevételi forrást is jelenthet a gazdáknak.

Tabajdi Csaba a vitában bemutatta a biogáz multifunkcionális energiaforrás jellegét, amely alkalmassá teszi primer energiatermelésre (elektromos áram), fűtésre, hűtésre, szárításra. A sűrített biogáz alkalmas autók, tömegközlekedési járművek meghajtására, a biogáz-termelésből származó szerves hulladékokat tovább lehet hasznosítani (pl. trágyaként).

A megújuló energiaforrások sorából szerinte kiemeli a biogázt az, hogy a felhasználható nyersanyagok, mint a trágya és hígtrágya, vágóhídi melléktermékek, szennyvíziszap vagy hulladék bőségesen rendelkezésre állnak lényegében az EU egész területén. A biogáztermelés a nyersanyag tárolási lehetősége miatt folyamatos lehet, szemben a víz, vagy a szélenergiával, ahol szükségszerűen szakaszos a termelés.

A biogázban rejlő potenciált azonban ma nem használjuk ki megfelelő mértékben, egyedül állati trágyán alapulva 14-szeresére lehetne növelni a termelést – szögezte le az MSZP EP-delegációjának vezetője, hangoztatva a biogáz-termelés előmozdításának szükségességét az Európai Unióban. Úgy vélte, hogy megfelelő biztonsági előírások betartása esetén nincs érdemi környezetvédelmi kockázata a biogáz-üzemeknek.

Fontos látni, hogy a biogáztermelés ma még piaci alapon nem rentábilis, ezért támogatnunk kell tagállami szinten a zöldáram megfelelő szintű átvételi árát, a biogáz-üzemek felállítását a vidékfejlesztési alapokból. Bátorítanunk kell a felhasználói oldalt is, a biogázalapú technológiák elterjedését. Érdemben kell támogatnunk a kutatást és fejlesztést, remélve, hogy középtávon a technikai fejlődéssel piaci alapon is rentábilissá válik majd a biogáz-termelés. Meg kell szüntetnünk a szükségtelenül hosszú engedélyezései eljárásokat, anélkül, hogy környezetvédelmi kockázatok jelentkeznének. Míg Dániában 5 év alatt keresztül lehet vinni egy biogáz-üzem felállítását, egyes tagállamokban ez a procedúra majd 10 évet vesz igénybe – idézte a közlemény a magyar jelentéstevőt.

A jelentés szerint végig kell gondolni a zöldadók rendszerét is, és elsősorban nem az energiatermékekhez, hanem az energiahordozókhoz kellene azt kötni. A gazdákat ösztönözni kell, hogy fogjanak össze, és közösen alakítsák ki a biogáz-kapacitásokat, hiszen a környezetvédelmi előírások úgyis rákényszerítik őket a szerves trágya, illetve a mezőgazdasági melléktermékek átalakítására.

Felszólalt a vitában Harangozó Gábor (MSZP) is, aki szerint "ahhoz, hogy ki tudjuk használni a biogázban rejlő lehetőségeket, célszerű lenne, hogy összehangoljuk a kohéziós politika, a mezőgazdasági, vidékfejlesztési és a keretprogramok általi lehetőségeket, valamint ösztönözzük a biogáz üzemekbe történő beruházásokat és azok fenntartását". Ugyancsak "célszerű lenne, ha a tagállamok ártámogatással vagy más intézkedéssel elősegítenék az újszerű energiaforrás felhasználását" – tette hozzá.

Forrás: MTI