A rózsa szépen tartásához az átlagos növényápolási ismereteknél több kell. Az automata öntözők, jól nyírható gyepek, tetszetős sövények, évelő és egynyári virágfoltok korszakában sok kertekből ezért is tűnt el. Holott egészen a közelmúltig alig volt olyan kert, ahol ne pompázott vagy sínylődött volna néhány tő – mutatva gazdája hozzáértését. Az évezredes nemesítő munka eredményeként a rózsáknak ma hozzávetőlegesen 5000 fajtája, számtalan változata, hibridje létezik. A növény, ha magára marad, kétméteresre megnövő szúrós cserjévé válik. Fagyérzékeny, szereti a meleget, a dús talajt és a rendszeres öntözést.

A nemesítők versengése szebb és gyakoribb virágot, különleges színű szirmokat hozott. Ahogy ilyenkor gyakorta előfordul, háttérbe szorult viszont a növény betegségekkel szembeni ellenállása. Minél szebb egy rózsa, annál érzékenyebb. A rózsát támadja a lisztharmat, különböző rozsdák és foltosságok, tetvek és darazsak. Ezért rendszeres növényvédelmet igényel. Ahol sok a rózsa, érdemesebb egy ötliteres permetezőt vásárolni. A néhány tíz növénynél azonban elegendő egy olyan kézi spricni, amelyik nem ereszti magából mindenütt a permetlevet.

Léteznek modern fajták, olyanok, amelyek viszonylag egyszerű metszést igényelve újszerű díszei lehetnek a kertnek. Ilyenek a talajtakaró rózsák. Gyeppótlók, falak mellé telepíthető macskaűzők. Ha ügyesen telepítik, akkor a kellemetlen, ám mégis virágos, szúrós növény elűzi a puha talpú éjszakai settenkedőket, így nem büdösítik össze a déli fekvésű meleg falak tövét. A talajtakaró, kúszó rózsákat most, a tél végén kell metszeni. Minden második évben körültekintően, ifjító és formáló jelleggel kell metszeni.

A talajjal érintkező és legyökeresedő vesszőket ilyenkor ki kell rángatni a talajból, és a legyökeresedés előtti résznél kell metszeni. A metszés helyének kiválasztásakor arra is ügyelni kell, hogy a legfelső rügy mindig abba az irányba nézzen, amerre a hajtást nevelni akarják. A vadhajtásokat és a göcsörtös öreg ágakat lehetőleg tőből el kell távolítani. A közbülső években elég egy "kaszás" metszés is. Ettől a gyengébb idegzetű kertészkedők frászt kaphatnak, de a rózsa túléli. A kívánt magasságban motoros bozót-, sövényvágóval végig lehet menni a kúszórózsa ágyáson. Arra azonban ügyeljenek, hogy a lemetszett részeket – a megmaradt rügyek így kevésbé sérülnek – lehetőleg óvatosan szedjék össze.

A klasszikus rózsákat külső megjelenésük és virágaik formája alapján több csoportba sorolják. A legnagyobb csoport a teahibrideké. Alacsony bokorrá nőnek, amelyekről elsősorban vázába való szálak vághatóak. A floribunda és polyantha fajták a hajtásvégeken folyamatosan több virágot is hoznak. Ezek közül az erősebb növekedésűek nagyon jól mutatnak egy összefüggő gyepen.

A remontans (másodvirágzó) csoportot alkotó fajták a nyár elejétől, megfelelő metszéssel egészen őszig hajlandók virágozni. A kúszó növekedésű futórózsák zárják a nemes rózsák sorát. A futórózsák (lehetnek teahibridek vagy floribundák) elnevezésükből adódóan falak befuttatására, rózsalugasok kialakítására alkalmasak. Ezek, ha helyesen tartják őket, lenyűgöző bőséggel és gazdagsággal virágoznak. A cserepes kisebb virágú, miniatűr rózsák is kiültethetők a kertbe, s apróságukhoz képest a szabadban fantasztikus virágzásra képesek ezek az ellenálló növénykék.

Különleges viszont a fajtacsoportonként eltérő és pontos metszés. A rutin műveletek könnyen elsajátíthatók, ha sikerül megérti azt az egyszerű összefüggést, hogy a rózsatövekről le kell vágni az idősebb, legyengült szárakat, ettől a rózsatő olyan új egészséges hajtásokat hoz, amelyik később ontják a szebbnél szebb virágokat.

A jövő héten a gyep ébresztgetéséről írunk.

Tavaszi határidőnapló

A virágágyásokat előkészítését meg kell kezdeni, most kell trágyázni és felásni azokat. Az elvirágzott hóvirágcsoportokat szét lehet osztani. Az erdőből felszedésük tilos! Védett növények! Ha már nem fagyott a föld, akkor a szabad gyökerű csemetéket el lehet ültetni.

A hagymás növények egész évben nyílnak a kertben. Aki most kezdi a fagytól felengedő földbe dugdosni az élő virágkonzerveket, jó, ha tudja, legkorábban a hófény, kikeleti hóvirág és a sáfrány virágzik. Márciusban kezd nyílni a csillagvirág, csillagos puskinvirág, recéshagymájú nőszirom, sárga nárcisz, tulipán; áprilisban a berki szellőrózsa, ernyős sárma; májusban a császárkorona, epergyöngyike.

Most a nyáron virágzó hagymákat kellene ültetni. Júniusban virágzik, a már korábban meginduló fajok, későbbi fajtái, hibridjei mellett a díszhagyma, liliom, nőszirom; júliusban a kardvirág, nyári jácint; augusztusban a gumós begónia, sáfrányfű; szeptemberben pedig a kerti ciklámen, őszi tőzike, őszi kikerics.

 Forrás: Népszabadság