A balatoni halhiányról szóló egyre hangosabb horgászpanaszra reagálva döntött úgy a balatoni halászat vezetése, hogy a múlt év végére tervezett pontytelepítést idén tavaszra halasztja, hogy az célzottan a szezonra irányuljon. A cég heteken belül 50 tonnányi pontyot telepít több helyszínen a Balatonba úgy, hogy azt részben a szántódi kompjáratról is figyelemmel lehessen kísérni.

– Megállapodtunk erről a kompüzemeltető balatoni hajózási társasággal, azért, mert ez egyfajta újabb kontroll-lehetőséget biztosít a horgászoknak, másfelől turisztikai látványosság – fogalmazott a cég elnöke, Kiss György Károly. A betelepített halakból pedig úgy kívánnak megőrizni a korábbinál többet az üdülőövezet nyári vendégeinek, hogy idén a halászat – ellentétben a korábbi évekkel – nem kezdeményezte az illetékes hatóságnál a pontyfogás tilalmának feloldását, így újra tilos pontyot fogni május 2-a és június 15-e között.

Tavaly a csekély horgászzsákmány miatt a pecások elégedetlensége már odáig fokozódott, hogy többen azt mondták: erre az évre nem váltanak ki horgászengedélyt a Balatonra, ahol ráadásul 10 százalékkal emelkedtek a horgászjegyárak. A jelek szerint azonban nem tudtak ellenállni a tavaly év végén meghirdetett 20 százalékos elővásárlási kedvezménynek, így a halászat jóval több horgászengedélyt adott el eddig, mint egy évvel ezelőtt, hasonló időszakban.

A balatoni halhiány kérdésével az utóbbi hónapokban már parlamenti képviselők is foglalkoztak, a nyilvánosság fórumain felvetve a halászati cég felelősségét is. Kiss György Károly szerint azonban mindennél többet mond, hogy idén sem vettek kevesebb horgászengedélyt. A cégvezető úgy véli: a pecások mindig is panaszkodnak, miközben a halászat teszi a dolgát, miként eddig is, betartva a horgászokat szolgáló telepítési és – a tó élővilágát egyensúlyban tartó – halfogási kötelezettségeit.

A társaság az idén 350 tonna hal kifogását tervezi. Ebből a horgászok számára is kedvelt halfajok alig néhány százalékot tesznek ki. Keszegből viszont évente mintegy 60-80 tonnányit fognak ki és szállítanak át horgásztavakba. Továbbra is rejtély, hogy mennyit "nyúlnak le" a balatoni halakból az egyre modernebb eszközökkel ténykedő rapsicok. Ellenük idén egyfajta vízi polgárőrség szervezésével kíván hatékonyabban fellépni a halőrzés költségeiben saját lehetőségeit már kimerítő halászat.

Kiss György Károly nem kívánt állást foglalni abban a kérdésben, hogy kevesebb-e a hal a Balatonban, mint a korábbi években. Szerinte eddig sem a kutatók, sem a halászok nem jeleztek ilyen problémát, de a kérdés megválaszolása alapvetően a szakemberek dolga, akiknek pénzre lenne szükségük a célirányos kutatásokhoz.

A 97 százalékban állami tulajdonú Balatoni Halászati Zrt. számára most az az alapvető kérdés, hogy meddig tud talpon maradni tőkebevonás nélkül. A tavaly lezárult hároméves konszolidáció során ugyanis hiába tett szert erős piaci pozíciókra, faragott le mintegy 400 millió forintot a közel egymilliárd forintos adósságállományából, vált eredményessé hosszú veszteséges időszak után, tartalékait teljesen felélte. Így mielőbbi tőkebevonásra lenne szüksége. Nem véletlen, hogy a cégben többször is részvény-elővásárlási jogot kapó balatoni önkormányzatok nem mertek, vagy nem tudtak élni a lehetőséggel.

A társasággal kapcsolatos kormányzati terveket egyelőre homály fedi. A cég vagyonkezelési joga az év elejétől átkerült a környezetvédelmi tárcától a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanácshoz, amely várhatóan leghamarabb a társaság májusban esedékes közgyűlésére alakítja ki a stratégai terveit. Annyi tudható, hogy a tavaly elfogadott vagyontörvény szerint a Balaton ökológiai egyensúlyáért is felelős halászati társaság lekerült a tartós állami tulajdonban tartandó cégek listájáról, így akár teljes egészében privatizálható.

Azt, hogy a balatoni önkormányzatok, és rajtuk keresztül a horgásztársadalom is beleszólhasson a cég működésébe, a közelmúltban sikerült biztosítani. Egy kormányhatározat értelmében a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) vagyonkezelésébe került a halászat 32 százalékos részvénypakettje. Suchman Tamás, a fejlesztési tanács elnöke leszögezte: elsődlegesen a horgászok és a horgászturizmus érdekeit kívánja képviselni a vagyonkezelői szerepkörben. Kiss György Károly pedig azt reméli, hogy a BFT politikai súlyánál fogva segít majd több probléma megoldásában.

Egyebek közt határozott lépéseket tesz a horgászrend betartatásáért, amelyet a cégvezető szerint jelenleg csaknem minden pontjában rendszeresen megsértenek: az engedélyezettnél több hal kifogásával, túlzott beetetésekkel és a horgászhelyek körüli szemeteléssel. A halászat a BFT-től várja a csónakkikötők engedélyeztetésének a felgyorsítását is. Az engedélyeztetési eljárások – fogalmazott a cégvezető – rendre elakadnak a jogi dzsungelben, ezért évek óta alig épült csónakkikötő a Balatonnál.  

Forrás: Népszabadság – Török Tünde