A kormány az ellenzéki pártok adójavaslatait is várja – fejtette ki Gyurcsány Ferenc miniszterelnök tegnap a parlamentben, napirend előtt tartott felszólalásában. Mint mondta, az ötleteknek a különféle jövedelemi helyzetben lévő emberekre gyakorolt hatását a Pénzügyminisztérium éppúgy kiszámítja majd, mint ahogy a múlt héten bemutatott három verzióval tette.

Minderre nagyjából három hét állna a pártok, más szakértői csoportok, illetve a szaktárca rendelkezésére. Március végére ugyanis parlamenti adóvitanapot hirdetett meg tegnap a kormányfő. A kabinet saját döntése előtt egy hónappal szeretné tisztán látni, hogy a rendelkezésre álló ötletek, javaslatok közül melyiket preferálják a parlamenti pártok, és miért.

Gyurcsány Ferenc változatlanul úgy látja, 200-250 milliárd forintot fordíthat az ország 2009-ben adócsökkentésre. Hozzátette: érdemben növelni ezt az összeget csak akkor lehet, ha jelentősen kevesebbet költünk szociális célokra, vagy szűkítjük az adókedvezmények körét. A kormányfő azt várja, aki a mozgástér növeléséről beszélt, azt is tegye hozzá, milyen kedvezményeket szüntetne meg, illetve milyen támogatási formákat mérsékelne, törölne el.

A korábban bemutatott három javaslatból a szaktárca által mellékelt háttérszámítások szerint a legtöbbeknek a – kormányfő által sejthetően preferált – járulékközpontú verzió kedvezne. A lakosság havi bruttó 110 ezer forinttól kismértékű (havi egy-ötezer forintos) javulást érzékelne, míg a kisebb vállalkozások bérterhe személyenként 9-17 ezer forinttal is csökkenhetne.

Ez azonban nem áll a nagyobb cégekre, a járulékcsökkentés ugyanis jövőre csak a tíz legkevesebbet kereső alkalmazottra élne, fejenként legfeljebb a minimálbér másfél-kétszereséig. Vagyis ahol 100 alkalmazott van, ott 90 fő után minden maradna a régiben. A szándékot ezzel együtt jelzi a hatástanulmány: 2010-ben 20, majd 50, 100 főre, végül általánosan, mindenkire kiterjedne az alacsonyabb járulék.

A következő kormányzati ciklusba mutató koncepció ugyanakkor nem egyértelmű a társaságiadó-terhelést illetően: névleg megszüntetné ugyan a normál társasági adónál jóval nagyobb adóalapra kivetett különadót, de gyakorlatilag nem. A társasági adót ugyanis nem az eddigi adóalap, hanem – néhány mai kedvezményt meghagyva – a különadó alapja szerint kellene megfizetni, 16 vagy 18 százalékos mértékben. Így mindössze 20-80 milliárd forinttal csökkenne a vállalkozások jövedelemadó-terhe, míg a különadóból 2008-ban 170 milliárdos bevétel várható. Igaz, a járulékoldalon 100 milliárdos nagyságrendű könynyebbséget kapnának a cégek.

A szuperbruttósítással gyakorlatilag csak a havi bruttó 160 ezer felett keresők járnának jól. (A fizetések névleges megemelésével a mai munkáltatói járulékokat is a munkavállalók fizetnék be, és a 25-30 százalékos járulék mellé belépne a havi 10 ezer forintos tételes kötelezettség is.) A többiek kifejezetten rosszul élhetnének meg egy ilyen változtatást, ráadásul a munkáltatók terhei sem változnának, sőt, ha a kis keresetűeknél kompenzálnák a bércsökkenést, a munkáltatói terhek még nőnének is.

Az egykulcsos adórendszer irányába mutató, harmadik javaslat szintén a havi bruttó 150 ezer forint felett keresőknek hozna érdemi javulást, a munkáltatók mindezt nemigen éreznék meg. Számukra a társasági és iparűzési adóban lenne érzékelhető változás – igaz, ezt nem részletezi a nyilvánosságra hozott hatástanulmány, csak annyit tudni, 150 milliárddal csökkenne a vállalkozások terhelése.

Forrás: Népszabadság – Böröcz Petra