Semmilyen körülmények között nem fogadunk el olyan megoldást, amely a jelenlegi költségvetési kereteket csökkentené – fogalmazott sajtótájékoztatóján a tárcavezető.

Az Európai Bizottság ősszel ismertette elképzeléseit az elmúlt évtizedben megkezdett reformok felülvizsgálatával kapcsolatban, és hamarosan bejelenti hivatalos javaslatait is. A mostani elképzelések szerint a végleges változatban év végén állapodhatnak meg a tagországok szakminiszterei.

Mint Gráf József elmondta, ismét hangoztatták annak fontosságát, hogy ne mindent "felforgató" reformokról legyen szó, hanem módosításokról. Még nagyon eltérő a tagországok álláspontja a részkérdésekről – vonta meg a hétfői vita mérlegét a magyar miniszter.

A magyar részről kiemelt kérdések közé sorolta az említett probléma mellett az uniós támogatások körében tervezett – véglegesen még nem számszerűsített – alsó és felső korlátok meghatározását, amellyel hazánk szintén nem ért egyet. Kifejtette: a Magyarországon kialakult gazdasági szerkezet nagyjából egészséges, "megfelelő arányban vannak kicsik, közepesek és nagyok, valamint egymásra utaltak". A javasolt rendszer ezt a struktúrát megbontaná, ráadásul diszkriminatív is lenne – vélte Gráf József.

Hozzátette, hogy az uniós tagállamok nagyobb része egyelőre elutasította ezt a felvetést. Az ülésen a miniszter arról is beszélt, hogy az új tagországok számára a csatlakozás idején vonzó volt, hogy az uniós rendszerben működik egy biztonsági háló, benne az intervenciós rendszer, amely nagy túltermelési válságok esetén lehetővé tette, hogy a termelők ne menjenek tönkre. A mostani célok között szerepel az intervenciós rendszerek folyamatos leépítése is, amit Magyarország ugyancsak nem tud elfogadni.

A kukoricaintervenciós rendszer leépítésének másolása egy az egyben a többi terményre … nem megfelelő, … mert például az olyan stratégiai termékek, mint a kenyéralapanyag búza nagyobb figyelmet, a piaci zavarok pontosabb szabályozását igénylik – emelte ki Gráf József.

Fontosnak tartotta azt is, hogy az unióban működjön olyan agráralap, amely a nagyon súlyos állatbetegségek esetében a termelés-és jövedelemkiesést kompenzálhatná. Szükség van szerinte egy kockázati alapra is, amely például a zöldség-gyümölcs ágazatot ért károk vagy hirtelen ellátási többlet esetén lenne igénybe vehető.

Szó volt a felülvizsgálat keretében az uniós tejkvótarendszer 2015-re tervezett kifutásáról is. Magyarországot ez kevésbé érinti, mert jelenleg sem használja ki kvótáját – emlékeztetett Gráf József.

Több delegáció fontosnak tartotta ugyanakkor az óvatosságot e területen, egyebek közt azt helyezve reflektorfénybe, hogy vannak olyan kistérségek, ahol az egyetlen megélhetési módot kizárólag a tejtermelés jelenti, és annak piaci alapokra helyezése veszélybe sodorhatná az egész helyi közösséget.

Forrás: Világgazdaság