Agrárgazdaság
A magyarok és az „okos élelmiszerek”
Az AC Nielsen felmérése szerint Magyarországon a megkérdezett lakosok csaknem fele rendszeresen vásárol csökkentett koleszterin-taralmú olajat vagy margarint, emellett népszerűek a teljes kiőrlésű termékek is. Az eredmények látszólag jó, kérdés, hogy mi magyarázza a jó statisztikát? A VGO erre kereste a választ.
Az AC Nielsen piackutató vállat negyvenhat országban, köztük 19 európai államban vizsgálta meg, hogyan viszonyulnak a fogyasztók az úgynevezett funkcionális élelmiszerekhez. A Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület definíciója szerint funkcionálisnak nevezhető minden olyan élelmiszer, amelyeknek nemcsak táplálkozási funkciójuk van, hanem további, egy vagy több tulajdonsággal segíti az emberi szervezet hatékonyabb és egészségesebb működését. Ebbe a csoportba tartoznak többek között a csökkentett koleszterin-tartalmú termékek, és a vitaminokkal dúsított élelmiszerek.
A funkcionális élelmiszerek közül Magyarországon népszerűek a teljes kiőrlésű lisztből készült termékek. A megkérdezettek 33 százaléka rendszeresen fogyaszt ilyen termékeket. A jó eredmény azonban látszólagos, ezzel az aránnyal ugyanis hátulról a negyedik helyet foglaljuk el. Ezeknek a termékeknek a megfelelő rostbevitel elérésében van szerepük. A fehér lisztből készült pékárukkal ellentétben a teljes őrlésűek esetében nem távolítják el a gabonaszemekről a korpát, vagyis a külső réteget. Az ily módon a lisztbe, majd a pékáruba kerülő rostokat a gyomor nem képes megemészteni, azok afféle „seprűként” kitakarítják az emésztőrendszert. A rostok megemészthetetlenségéből adódik az is, hogy a teljes kiőrléssel készült termék kevésbé hizlal, mint az azonos mennyiségű fehér pékáru.
Az Országos Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) szerint az ajánlott napi rostbevitel naponta és fejenként 25-
Mielőtt az eredmények ismeretében teljes kiőrlésű termékért nyúlnánk az áruházban, érdemes tudni, hogy „nem minden barna, ami annak látszik”. A teljes kiőrlés kifejezés használata marketing szempontból is hasznos. Ha például egy terméken azt olvassuk: „teljes kiőrlésű liszttel készült”, könnyen lehet, hogy a felhasznált lisztnek csak mintegy 20 százaléka teljes kiőrlésű. Ha csak a pékáruk színe alapján választunk, előfordulhat, hogy rájövünk: a kiszemelt kenyér maláta kivonattól kapta szép, barna színét. A maláta ugyan egészséges, az ezzel színezett kenyér viszont a rosttartalom tekintetében nem előzi meg fehér társait. Vásárlás előtt arra is érdemes gondolni, hogy a teljes kiőrlésű termékekbe – éppen a teljes kiőrlés miatt – belekerül a gabona külső, gyakran szennyezett rétege is. Dömölki Lívia ezért azt tanácsolja, ne csak egyféle terméket fogyasszunk, váltogassuk a fehér, és a barna pékárukat.
A piackutató adatai azt mutatják: a magyarok Európa-rekorderek a csökkentett koleszterin-tartalmú termékek vásárlásában, a felmérés résztvevőinek 49 százaléka állította, hogy rendszeresen vásárol ilyen árut. A koleszterin hosszú ideig „mumusnak” számított a táplálkozástudománnyal foglalkozók körében, majd megítélése az elmúlt években lassan javult. Lugasi Andrea elmondta: Néhány évtizeddel ezelőtt még azt gondolták, hogy az étrendünkből származó koleszterin jelentősen befolyásolja a keringésben lévő koleszterin mennyiségét, így a magas koleszterin-szint és az ebből származó megbetegedések megelőzése érdekében a nagy koleszterin-tartalmú élelmiszerek mérsékelt fogyasztása volt ajánlott. Azóta azonban kiderült, hogy az étrendből származó koleszterin sokkal kisebb mértékben befolyásolja a fent leírt folyamatokat, ezért az élelmiszerrel elfogyasztott koleszterin mennyiségét már nem korlátozzák olyan jelentősen, mint korábban. Ugyanakkor fontos lenne, hogy a hazai fogyasztók valóban figyeljenek koleszterinszintjükre, mert az OÉTI saját vizsgálatai szerint a férfiak jóval (426 mg/nap/fő), a nők kisebb mértékben (327 mg/nap/fő), de meghaladják az ajánlott napi 300 mg-os mennyiséget.
A jó statisztikát, és a rossz egészségi állapotot magyarázhatja, hogy a koleszterin imázsa sokat javult, ám fontos tudni, hogy a növényi zsiradékból készült élelmiszerek, vagyis a növényi olajok, és a csak növényi olajat tartalmazó margarinok mindegyike koleszterinmentes, a növények ugyanis nem állítanak elő koleszterint – tájékoztatott az OÉTI vezetője. A gyártók a jogszabályok értelmében nem írhatják rá termékükre, hogy koleszterinmentes, ha az a termékcsoport összes többi tagjára is igaz, és nem az adott áru sajátossága.
Egy, az európai uniós csatlakozást megelőzően érvényben lévő élelmiszertörvényhez kapcsolódó rendelet melléklete a koleszterin szempontjából három kategóriát különböztetett meg, pontosan meghatározva, hogy a koleszterinszegény, koleszterinmentes, illetve csökkentett koleszterintartalmú termékben milyen koleszterin mennyiség fordulhat elő – fejtette ki Lugasi. 2006-ban új szabályozás lépett életbe, amelynek értelmében a gyártók semmilyen, a koleszterintartalommal kapcsolatos állítást nem tüntethetnek fel erre vonatkozóan. A korábban érvényes kategóriákat 2010-ig használhatják az előállítók, az újonnan forgalomba hozott termékekre azonban már a 2006-os rendeletben szereplő tiltás vonatkozik.
És hogyan vélekedik a dietetikus az ellentmondásos statisztikákról? Henter Izabella, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének főtitkára szerint a teljességre törekvés fontos, a kiragadott tények önmagukban nem állnak meg. A folyamatosság és a jó példák előnyösek, az egészséges táplálkozásra nevelést már gyermekkorban el kellene kezdeni. Úgy vélte, éreztetni kellene, hogy a saját egészsége mindenkinek a saját felelőssége is. Hozzátette: az egészségünk a tőkénk, amivel helyesen érdemes gazdálkodnunk. Sajnos azonban évekre van szükség ahhoz, hogy egy-egy üzenet átmenjen úgy, hogy cselekvést is eredményezzen.
Forrás: Világgazdaság
Agrárgazdaság
MVH: megkezdődött a tejtermelők nemzeti támogatásának kifizetése
A gazdasági válság okozta nehézségek enyhítése érdekében döntött a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az előrehozott kifizetések mellett.
A támogatási határozatok postára adásával szinte egy időben megkezdődött a termelők tejtámogatási pénzének átutalása is. Ezek az összegek a jövő hét első felében már a gazdálkodók számláján lesznek.
A 7.719 tejtermelőnek mintegy 16 milliárd forintot fizet ki az MVH. A támogatásra jogosult tejtermelők történelmi bázisjogosultságonként 8,30 forint támogatást kapnak – emlékeztetett a sajtófőnök.
Forrás: MTI
Agrárgazdaság
Egyetlen pályázat érkezett a balatoni halászat tógazdaságaira
A közelmúltban átalakított halászati társaságnak több mind egymilliárd forintos tartozásállományt kellene "ledolgoznia" ingatlanjai értékesítésével. A szeptember közepén meghirdetett pályázatokban a balatonlellei (irmapusztai), a fonyódi, a buzsáki, a mórichelyi, a pogányszentpéteri és a varászlói tógazdaságokat, valamint az irmapusztai halfeldolgozót kínálták eladásra, összesen mintegy 2,5 milliárd forintnyi bevételt remélve az ügyeletektől.
Hegedűs Gyula tájékoztatása szerint október 19-én értékelik ki az egyetlen beérkezett pályázatot, amiről előzetesen csak annyit árult el, hogy az nem érinti a Balaton vízgyűjtőjén található, a balatoni halutánpótlást biztosító lellei és buzsáki egységeket. Az, hogy a sikertelen tender után lesz-e újabb kiírás, a tulajdonosi döntéstől függ – tette hozzá.
Forrás: MTI
Agrárgazdaság
Lecsapott a szüretelőkre az APEH
Forrás: VG
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Drágulhat a gabonaimport
-
Hírek2 év telt el a létrehozás óta
Közel harmincezren az Erdõbarát Rendezvényeken
-
Agrárgazdaság17 év telt el a létrehozás óta
Péntekig kell adóbevallást küldeni
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Gráf: Az erős forint nem segíti a magyar agráriumot
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
A vidékfejlesztési politika csak versenyképes agrárszektorral párosulva lehet eredményes!
-
Hírek8 év telt el a létrehozás óta
Elkezdődött az agrártámogatási egységes kérelmek benyújtásának időszaka
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Folytatódik a demonstráció az áruházláncok árpolitikája ellen
-
Hírek8 év telt el a létrehozás óta
Kiaknázatlanok a magyar-román agrárkapcsolatok