Minden évben nagy kérdés, hogy a háztartási energiában bekövetkező árváltozások melyik hónapban és milyen mértékben érintik a lakosságot. Az év eleji drágulások most január-február helyett február-márciusra tolódtak – mondta Lányi Bence, a Raiffeisen szakértője. Ugyancsak meglepetést okozott a ruházkodási cikkeknél a 4,6 százalékos csökkenés, ami lényegesen magasabb érték a szezonalitás által indokoltnál. Ugyan sejthető volt, hogy a vártnál jóval nagyobbak a leértékelések, ám mértékük meglepte az elemzőket.

A képet borússá teszi viszont, hogy a várakozásokkal ellentétben az élelmiszerárak mégsem mérséklődtek, sőt! Csak egytized százalékponton múlt, hogy nem érték el az októberi 2 százalékos növekedést, s így megszakadt a szeptemberi 2,2 százalékot követő mérséklődő ütem. Az adat megítélése azonban egyáltalán nem egyértelmű. A nyers élelmiszereknél októberben, míg a feldolgozott termékeknél decemberben tetőzött az áremelkedési ütem, s bár a mostani érték tényleg magasabb volt a vártnál (a hústermékeknél még be nem következett drágulás pedig felfelé mutató kockázatot jelent), lényegében nem téríti el a mérséklődő tendenciát.

Jóval szkeptikusabb forgatókönyvet lát Suppan Gergely, a Takarékbank szakértője. Szerinte több elkerülhetetlen drágulással kell még számolni. A gabonaárak 10 százalékkal növekedtek a budapesti árutőzsdén, s az energiaköltségek folyamatos emelései is alátámasztják, hogy a pékek további áremeléseket akarnak, bár ennek egyelőre a kiskereskedelem még ellenáll. A tejtermékeknél viszont már látszik, hogy a termelők gyakran exportra termelnek, mivel a hazai tejipar nem hajlandó kifizetni az általuk kért árakat. Hasonló a helyzet még például a gyümölcsleveknél, a mireliteknél vagy a konzerveknél is, azaz még jó pár területen számíthatunk drágulásra.

Vannak olyan vélekedések, hogy a hústermékeknél az év közepétől megszűnhet az import okozta nyomott árszint, és az sem biztató, hogy a tavaly inflációmérséklő cukorárak januárban szintén elkezdtek növekedni. Az élelmiszerekhez köthető szeszes italoknál (sör, bor, pálinka) a drágulás szintén várat magára. A mostani igen magas (1,7 százalékos) egyhavi drágulás csak a megnövelt jövedéki adóval terhelt termékek polcokra kerülésére vezethető vissza. A szolgáltatások is nagymértékben drágultak, ezeket azonban elsősorban a hatósági áras szolgáltatások (mint a helyi tömegközlekedés, a posta vagy a szemétszállítás) emelése eredményezte. 

 A várakozásokkal kapcsolatban: az, hogy az energiaárak nem januárban, hanem a következő hónapokban emelkednek, nem rontják, csak átütemezik az idénre az elemzők által várt 5,7 százalékos inflációt. Viszont még továbbra sem lehet tudni, hogy milyen mértékben drágítanak a gázon, s az említett élelmiszerár-emelkedések nagysága és időzítése is kiszámíthatatlan. A gázpiac liberalizációja és a lakosságra áthárított ipari energiaárak emelkedése szintén nem csökkenti a mutatót. A forint gyengülése már most megjelent a Mol üzemanyagárainak, valamint a tartós ipari cikkek árának emelkedésében (utóbbi az elmúlt egy évben csak egyszer növekedett), és bár az árfolyam némiképp stabilizálódni látszik, nem lehet kizárni a további gyengülés lehetőségét.

Forrás: Napi Gazdaság