Az árak akkori magasba szökése átmeneti fellendülést eredményezett az USA agrárövezetében, amit aztán gyors visszaesés követett, miután az export ismét csökkent és a mélybe zuhantak a rekordmagasságba emelkedett termőföldárak. Az élelmiszerárak mostani emelkedésében szerepet játszik, hogy a fejlődő országokban emelkedik a jövedelemszint, ami elsőként a táplálkozásban érezteti hatását. Az olajár emelkedése ugyancsak szerepet játszik, mivel drágább lett a műtrágyagyártáshoz felhasznált energia, végül nem elhanyagolható a kormányok által ösztönzött bioüzemanyag-felhasználás is. A következmények a leginkább a fejlődő világot sújtják, miután egyebek között nehezítik az ENSZ humanitárius élelmiszerprogramjainak végrehajtását, mivel jelentősen nőttek ennek költségei.

Az élelmiszerárak gyors emelkedése számos országban nemcsak piaci, hanem politikai következményekkel is jár, és ez a kormányokat sok helyen rendkívüli intézkedésekre kényszeríti. Afganisztánban például, ahol tavaly 60 százalékkal nőtt a liszt ára, a létfenntartási költségek emelkedése fokozza a politikai instabilitást. Pakisztánban az állam maga vette kezébe a búzakészletek létrehozását és karhatalommal védi a malmokat. Malajziában a kormány megtiltotta a cukor, a liszt és az étolaj kivitelét. Indonéziában utcai tüntetések robbantak ki a szója árának emelkedése miatt. A nehézségek a fejlett világot sem kerülik el: Észak-Dakota például Kanadából kényszerül búzát importálni, noha hagyományosan az USA egyik legnagyobb búzatermelő állama. 

 Áremelő tényezők KERESLET a fejlődő országokban emelkedik a jövedelemszint ENERGIA az olajár emelkedése például a műtrágyagyártáson keresztül hat ALTERNATÍVA a bioüzemanyagok térhódítása, miközben nem mérsékli az átlagos energiaköltséget, pótlólagos keresletet támaszt Az árak emelkedése jól megfigyelhető a nyersanyagtőzsdéken is: egyes búzafajták jegyzése minden korábbi csúcsot megdöntött, de hasonló a helyzet a rizzsel is. A kukorica jegyzése az elmúlt években kialakult, bushelenként 2,5 dolláros átlagárról mára 5 dollár fölé emelkedett Chicagóban, a szójáé 7,50-ről 16 dollárra nőtt.

Emberek és autók háborúja? Jövőre az USA gabonatermésének mintegy harmadából lesz üzemanyag-adalék, ami tovább drágítja majd az élelmiszereket – figyelmeztet Lester Brown, az Earth Policy Institute elnöke, aki kezdettől ellenzi az élelmiszer-gabona bioüzemanyagként való felhasználását. A farmerek a számukra kedvező magas árak hatására szerinte jövőre a gabona 30 százalékát eleve bioüzemanyag céljára fogják termeszteni.

A gabona ára ma már együtt mozog a nyersolajéval, aminek következtében drágább lesz a baromfi, a marha- és a disznóhús, nő a tejtermékek ára, miután a takarmány ára is emelkedik. A baromfitenyésztés költségének 40 százalékát a takarmány ára adja. A helyzetet tovább fogja súlyosbítani, hogy a múlt hónapban megszavazott új energiatörvény előírja, hogy az éves etanoltermelést az idei 9 milliárd gallonról 2022-ig 36 milliárdra kell növelni az USA-ban. Ez azt jelenti, hogy az embereknek az autókkal kell majd versenyezniük a gabonáért – tette hozzá. 

Forrás: Napi Gazdaság