Futószalagon, tíz további EU-tagország konvergencia-, illetve stabilitási programjával együtt hagyta jóvá az Ecofin, az uniós pénzügyminiszterek tanácsa kedden a magyar költségvetési kiigazítási terveket. A testület rábólintott az Európai Bizottság januárban ismertetett álláspontjára, amely szerint a pénzügyi konszolidáció lényegében összhangban van a vállalt célokkal. Ezzel az uniós tanács részéről is elhárult annak veszélye, hogy az EU be nem tervezett tartalékképzést vagy szankciót, például a strukturális-kohéziós EU-pénzek visszatartását írná elő.

A huszonhetek ugyanakkor a szerkezeti reformok töretlen folytatására szólítják fel a magyar kormányt. Hazánk államháztartási helyzete továbbra is az egyik leggyengébb az EU-ban. Joaquín Almunia, az EU pénzügyi biztosa ezúttal viszont az elsők között említette a magyarokat a deficitcél lefaragásában. A 2009-re kitűzött hiánycél a GDP 3,2 százaléka, az ideit pedig a konvergenciaprogram 4,0, míg az EU 4,2 százalékra valószínűsíti.
Brüsszel azt várja, hogy a kormány a már bejelentett karcsúsítással, továbbá nagyobb pénzügyi fegyelemmel csökkentse a közkiadásokat az államigazgatásban, az egészségügyben és az oktatásban.

Veres János pénzügyminiszter a brüsszeli magyar sajtó előtt megerősítette: ha a márciusi népszavazás a vizitdíj, a kórházi ellátási díj és a tandíj ellen döntene, úgy egyszerűen az történne, hogy az egészségügyi szolgáltatók és a felsőoktatási intézmények ennyivel kevesebb pénzből gazdálkodhatnának. – Ez nem költségvetési kérdés, amit az Alkotmánybíróság is megerősített. Az EU el se fogadná, hogy a büdzséből pótoljuk ki a hiányt – állította Veres.

Az EU egészében aggodalomra okot adó infláció már veszélyeztetheti a magyar eurót. Veres úgy vélte: a közös valuta bevezetéséről 2009-ben születhet döntés. – Biztos vagyok benne, hogy idén csökkenhet az infláció – hangoztatta, hozzátéve: a pénzromlás (amely az élelmiszerárak tartósnak ígérkező megugrásával, a 90 dollár feletti olajárral az unió egészének életét megkeseríti) "mozgó célpont" a maastrichti feltételek között. Az EU egy referenciaértéket kalkulál ugyanis a legalacsonyabb inflációt felmutató tagállamokból kiindulva, amelyhez hozzászámol másfél százalékpontot, és ez jelenti a küszöbértéket.

A konvergenciaprogram EU-tanácsi értékelése ismételten megerősíti a magyar kormány részéről 2006 nyarán megkezdett folyamatot. Az eredmény nemcsak az államháztartási adatokban, hanem a fizetési mérlegben is jelentkezik – mondta Veres, kijelentve: hazánk 2009-re tudja tartani magát a kitűzött célhoz, ami a Magyarországgal szembeni túlzottdeficit-eljárás megszüntetését vonja maga után.

Az EU tanácsa kimondta: a hiány csökkentése még eredményesebb lehetett volna, ha a pluszbevételeket nem költik másra (például az egyébként törvényben előírt nyugdíjkorrekcióra). A magyar álláspont szerint az idei és a jövő évi tartalékképzés kedvezőtlen világgazdasági fejlemények esetén is kezelhető helyzetet teremt. – 2009-től van lehetőség a GDP 0,8 százalékát kitevő adócsökkentésre, illetve a négy százalék körüli gazdasági növekedésre.

Már az eurócsoportnak az Ecofinét megelőző hétfői ülésén kiviláglott: Európa továbbra sem tart itteni recessziótól az amerikai jelzálogpiaci válság nyomán, de a pénzromlástól annál inkább. Ennek egyik orvoslására a belső piac kiterjesztését gondolják, aminek eszköze a szolgáltatási uniós irányelv kötelező életbeléptetése legkésőbb 2010-re.

Az államháztartási kínpadra elsősorban a franciák kerültek ezúttal. Az EU tanácsa – szemben Nicolas Sarkozy államfő véleményével – továbbra is elvárja 2010-re a hiány, illetve a belső államadósság kiigazítását, függetlenül a megkezdett reformoktól – igaz, anynyiban, "amennyiben a ciklikus feltételek megengedik."

A jéghegy csúcsát jelentheti az EU-ban, hogy a hollandok – egy főre vetítve a huszonhetek legnagyobb befizetői a közös kasszába – elutasították a 2006-os uniós költségvetés utólagos jóváhagyását. A hágai parlamentben is vihart kavart ugyanis az EU számvevőszékének jelentése, amely szerint több milliárd eurót, a felzárkóztatási alapok 12 százalékát nem lett volna szabad tavaly előtt kifizetni. Siim Kallas, az Európai Bizottság alelnöke burkoltan elismerte Brüsszel felelősségét.

Forrás: Népszabadság – Szőcs László