A kötelező érvényű határozat szerint ellenőrizni kell, nem élnek-e vissza – mint arra több jel is utal – erőfölényükkel a nagy kereskedelmi konglomerátumok, amikor kialakítják az élelmiszer-ipari és más beszállítókkal szembeni áraikat.

Az aláírásgyűjtést öt képviselő – a szocialista párti Hegyi Gyula, továbbá egy angol, egy lengyel és két francia társa – kezdeményezte. Az Európai Parlament magyar tagja nyilatkozatában kifejtette, hogy a nyomott átvételi áraikkal a nagy áruházak nemcsak a termelőket és a beszállítóikat sarcolják meg, hanem sok helyen a saját dolgozóik is panaszkodnak a jogaikat érő sérelmek miatt.

A politikus magyar példákra hivatkozott, amikor a vásárlókat is megkárosították lejárt szavatosságú vagy más rossz minőségű termékek forgalomba hozatalával. Hegyi Gyula fontosnak tartja, hogy a kezdeményezők között a szocialisták mellett zöldek és konzervatív politikusok egyaránt akadtak. A magyarok közül – a két SZDSZ-es kivételével – valamennyi képviselő aláírta az indítványt.

Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (Éfosz) is indokoltnak tartja a nagy áruházakkal kapcsolatos bizottsági vizsgálatot – közölte Boródi Attila, a szervezet ügyvezető elnöke. Megítélése szerint a kelet-európai uniós államokban (így Magyarországon) a régi EU-tagokénál is súlyosabb a helyzet. Hozzátette: nálunk – „vadkapitalistaszerű” körülmények között – az üzlethálózatok sokkal inkább visszaélnek piaci helyzetükkel.

Ha az élelmiszer-ipari cégek fellépnének a láncok tevékenysége ellen, azonnal retorzióra (termékeik kilistázására) számíthatnának. Ugyanakkor a hipermarketek magatartása önmagában nem ütközik a versenytörvénybe, mivel egyenkénti piaci részesedésük csak 10-15 százalékos. Ráadásul beszerzési társulásokat is létrehozhatnak, miközben az élelmiszeriparban egy ilyen jellegű tömörülés már kartellnek minősülne.

A kezdeményezést aláíró brit képviselő, Jim Allister rámutatott, hogy hazájában egy kereskedelmi hatósági vizsgálat során bizonyítani tudtak egy a nagy áruházak által működtetett tejárkartell-megállapodást, amelynek résztvevői a fogyasztókat és a termelőket egyaránt megkárosították. A képviselő maga is úgy látja, hogy kisszámú nagyáruházlánc domináns pozícióra tudott szert tenni, ezzel kibillent az egyensúly, mégpedig egyértelműen a termelők rovására. Ez utóbbiak egyre inkább elemi megtérülési problémákkal kerülnek szembe. VG

Lengyelország korlátozna

Az Európai Bizottság kilátásba helyezte, hogy az uniós törvényszék elé idézi Lengyelországot a nagy áruházak terjeszkedését fékező törvény miatt.
A jogszabályt még az előző lengyel kormány hozta, ebben soklépcsős engedélyezési eljárást írt elő minden 400 négyzetméternél nagyobb alapterületű áruház létesítésére.
Brüsszel főleg azt kifogásolja, hogy az eljárásnak nincsenek világos ismérvei, ezért sérti a vállalkozások és szolgáltatások telephelyeinek szabad létesítésére vonatkozó előírásokat.

Forrás: Világgazdaság