Kapcsolatfelvétel

Agrárgazdaság

Túlméretezett volt az árvízi fertőtlenítés

Tizenegy Csongrád megyei önkormányzat válhat fizetésképtelenné a 2006-os árvíz idején végzett fertőtlenítések költségei miatt, amelyet utólag indokolatlannak ítélt, és nem fizetett ki az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium (ÖTM).

Létrehozva:

|

A Maros melletti Magyarcsanád önkormányzatának például évi 340 millió forint a költségvetése – ehhez képest 20 millió forintot követel tőle a hódmezővásárhelyi BS Alfa Bt., amely a Maros áradásakor a településen a fertőtlenítést végezte.

Romániában nemcsak a Maros, hanem a Temes is kiöntött. A trágyát, a szennyvizet, az üdülőterületi illemhelyek tartalmát mind magával sodorta a víz – emlékezett vissza Farkas Jánosné, Magyarcsanád polgármestere.

Előtte sorozatban jöttek a hírek a madárinfluenza- járványról. Az esőzések miatt egybefolyt a belvíz a töltések mellett feltörő, fakadó vizekkel. A töltés mellett állandóan jártak-keltek az emberek, mert védekezni kellett – ha felüti a fejét valamilyen fertőzés, bárhová elhurcolhatták volna.

A magyarcsanádi polgármester hangsúlyozta: önszántukból döntöttek a drága fertőtlenítés mellett, hiszen tisztában voltak azzal, hogy a saját költségvetésükből képtelenek lesznek kifizetni az árát.

Az árvízi védekezést irányító hatóságok képviselői tanácsolták, hogy fertőtlenítsenek minél előbb – nehogy kitörjön valamilyen járvány. Hogy pontosan melyik hatóság képviselői, és személy szerint kik sürgették a fertőtlenítést, arra Farkas Jánosné nem kívánt válaszolni.

Elhiheti – folytatta Farkas Jánosné -, ha nem biztosítottak volna bennünket arról, hogy ezt a vis maior-alapból kifizetik, akkor nem írtunk volna alá semmilyen szerződést. Minden település beleírta a szerződésbe, hogy a munkát a vis maior- alap terhére kérjük elvégezni, mert nincs rá pénzünk.

Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium utólag fölöslegesnek ítélte a fertőtlenítés nagy részét, és nem fizetett. A munkát elvégző BS Alfa Bt. fizetési felszólítást küldött a településeknek.

Csanádpalota önkormányzata a bírósághoz fordult, amely azonban elutasította a keresetet, arra hivatkozva, hogy a szerződés a megrendelő önkormányzat és a szolgáltatást végző cég között jött létre; nem jogszerű az a kitétele, amely szerint egy harmadik szereplő, a minisztérium fizeti a számlát. Tizenegy település tartozik most összesen 180 millió forinttal a BS Alfának. Ha fizetniük kell, ellehetetlenül a költségvetésük.

Kérdés, ki tanácsolta a polgármestereknek a fertőtlenítést, akinek el is hitték, hogy majd a minisztérium fizet. Túri József, a BS Alfa Bt. ügyvezetője állítja: a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság képviselője volt az, aki a vis maior-kártérítés igényléséhez kiadott formanyomtatványon aláírásával igazolta, hogy "az önkormányzat a megjelölt munkákat elvégezte, a jelzett védekezési költségek indokoltak".

Túri arra a dokumentumra is hivatkozott, amely szerint a Csongrád Megyei Területfejlesztési Tanács is "az igényelttel megegyező összeggel és támogatóan" terjesztette föl a vis maior-kérelmeket az ÖTM-hez. Ott viszont utólag, a veszély elmúltával vitatni kezdték a kifizetést. Sokallották mind a négyzetméterenkénti 32 forintos egységárat, mind a fertőtlenített terület nagyságát.

Az Országos Katasztrófavédelmi Igazgatóság is vizsgálatot indított az ügyben. Dobson Tibor szóvivő kérdésünkre elmondta: a vizsgálat során nem merült föl Kató Sándor Csongrád megyei katasztrófavédelmi igazgató büntetőjogi felelőssége.

Annyi történt, közölte a szóvivő, hogy a katasztrófavédelmi igazgatóság továbbította a fertőzésveszélytől érintett települések önkormányzatainak a BS Alfa Bt. ajánlatát és elérhetőségét. Ez semmilyen jogszabályt nem sért. Abban, hogy ezek után mekkora területen és mennyiért fertőtlenítettek, semmilyen szerepe nem volt a katasztrófavédelemnek.

Forrás: Népszabadság – Tanács István

Tovább olvasom
Hozzászólás küldése

Hozzászólás

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Agrárgazdaság

MVH: megkezdődött a tejtermelők nemzeti támogatásának kifizetése

Megkezdte pénteken a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) a tejtermelők nemzeti támogatásának kifizetését.

Létrehozva:

|

Szerző:

Erre eredetileg a következő év első napjaiban került volna sor. De a termelők nehéz helyzetére való tekintettel, a támogatás kifizetésre az agrártárca az uniós szabályok által megengedett korábbi időpontot választotta.
    
A gazdasági válság okozta nehézségek enyhítése érdekében döntött a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az előrehozott kifizetések mellett.
   
A támogatási határozatok postára adásával szinte egy időben megkezdődött a termelők tejtámogatási pénzének átutalása is. Ezek az összegek a jövő hét első felében már a gazdálkodók számláján lesznek.
   
A 7.719 tejtermelőnek mintegy 16 milliárd forintot fizet ki az MVH. A támogatásra jogosult tejtermelők történelmi bázisjogosultságonként 8,30 forint támogatást kapnak – emlékeztetett a sajtófőnök.

Forrás: MTI

Tovább olvasom

Agrárgazdaság

Egyetlen pályázat érkezett a balatoni halászat tógazdaságaira

Mindössze egyetlen pályázat érkezett a Balatoni Halászati Zrt. tógazdaságaira és halfeldolgozójára meghirdetett egyfordulós, nyilvános kiírásra – mondta Hegedűs Gyula, az állami tulajdonban lévő társaság vezérigazgatója az MTI-nek pénteken.

Létrehozva:

|

Szerző:

A pályázatok beadási határideje csütörtökön járt le.
    
A közelmúltban átalakított halászati társaságnak több mind egymilliárd forintos tartozásállományt kellene "ledolgoznia" ingatlanjai értékesítésével. A szeptember közepén meghirdetett pályázatokban a balatonlellei (irmapusztai), a fonyódi, a buzsáki, a mórichelyi, a pogányszentpéteri és a varászlói tógazdaságokat, valamint az irmapusztai halfeldolgozót kínálták eladásra, összesen mintegy 2,5 milliárd forintnyi bevételt remélve az ügyeletektől.
   
Hegedűs Gyula tájékoztatása szerint október 19-én értékelik ki az egyetlen beérkezett pályázatot, amiről előzetesen csak annyit árult el, hogy az nem érinti a Balaton vízgyűjtőjén található, a balatoni halutánpótlást biztosító lellei és buzsáki egységeket. Az, hogy a sikertelen tender után lesz-e újabb kiírás, a tulajdonosi döntéstől függ – tette hozzá.

Forrás: MTI

Tovább olvasom

Agrárgazdaság

Lecsapott a szüretelőkre az APEH

Szabálytalanságokat talált minden ötödik szüreti ellenőrzés során az APEH Nyugat-dunántúli Igazgatósága, a leggyakoribbak az alkalmi munkavállalói könyv vezetésében tapasztalt hiányosságok voltak.

Létrehozva:

|

Szerző:

Az adóhatóság tájékoztatása szerint 17 településen összesen 226 ellenőrzést végeztek, s elsősorban a betakarítási munkák, a szüreti és borfesztiválok, valamint a kapcsolódó feldolgozóipari területeken tartottak razziát.

Forrás: VG

Tovább olvasom

Legtöbbet megtekintett

Copyright © 2023. agrotrend.hu | Minden jog fenntartva!