Elsősorban a más EU-tagországokkal kapcsolatban álló magánszemélyek, köztük a külföldön nyaralók, valamint a cégek életét könnyíti meg a SEPA; az EU egységes eurófizetési térségét több év előkészítés után hétfőn állították a brüsszeli rajtvonalhoz.

Segítségével a spanyol tengerpartról is ugyanolyan feltételekkel be lehet majd például fizetni a budapesti telefonszámlát vagy a kolozsvári tandíjat, mint belföldön.

Egész Európában mindenkinek egyetlen bankszámlára lesz csak szüksége, a már eddig is ismert IBAN, illetve BIC (SWIFT) kódok segítségével lehet az utalásokat akár az euróövezeten kívülre is végrehajtani. A huszonheteken felül négy unión kívüli ország, így Svájc is a rendszer részévé válik – helyesebben persze pénzintézeteik csatlakozásáról lehet beszélni.

A menetrend a következő: egyelőre az átutalásoknál (hiteltranszferek) nyílt meg a SEPA. Veres János pénzügyminiszter egy hete azt mondta Brüsszelben: a takarékszövetkezeteket nem számítva a hazai bankok negyede azonnal kész a csatlakozásra. A teljes átállásra nincs „kemény határidő”, az EU pénzügyminiszteri tanácsa legalábbis nem döntött ilyenről – ráadásul az euróövezeten kívüli országokban, így hazánkban a SEPA „önkéntes”, bár nyilvánvalóan piacfüggő.

Minden bizonnyal a bankok közötti verseny kényszeríti ki ugyanis annak a célnak az elérését, hogy 2010 végére az európai pénzforgalom döntő része a SEPA keretein belül történjék. A beszedéseknél (pl. közüzemi számlák állandó átutalási megbízás alapján) a határidő 2009 novembere.

Ez egybeesik azzal a dátummal, amikorra a tagállamoknak a gyakorlatba kell ültetniük a fizetési szolgáltatási EU-irányelvet. A SEPA egészére vonatkozik, hogy az eddigi öt banki nap átfutás helyett a tranzakciókat három nap alatt, 2012-től pedig egyetlen banki nap alatt kell tudni lebonyolítani.

A rendszerre való átállásnak számos őre lesz az Európai Bizottságtól és az Európai Központi Bankon át a tagállami jegybankokig. Brüsszel európai jogszabályjavaslatot helyezett kilátásba arra az esetre, ha a SEPA nem jönne magától is működésbe.

Az Európai Bizottság mindamellett bízik az egységes belső piac magától értetődő előnyeiben: Charlie McCreevy, az illetékes biztos szerint hat év alatt 123 milliárd eurót lehet megtakarítani a SEPA révén, ha pedig kiterjed majd az elektronikus számlázásra is, akkor további 238 milliárdot.

A bankkártyahasználatban már az év elején megkezdték a gyakorlatok egységesítését, ami – megfelelő elterjedtség esetén – részben megkérdőjelezheti a Visa és a Mastercard által uralt hitelkártyapiac létjogosultságát Európában.

Egységes PIN-kód-, és készpénzautomata-rendszerről van például szó (megszűnne az aláírással történő azonosítás a fizetésnél). Brüsszel nemrég határozottan fellépett a hitelkártyarendszerben alkalmazott, túlzásnak tartott díjszabásokkal szemben.

McCreevy azonban most is figyelmeztetett, a Mastercard elmarasztalása nem száműzi a multilaterális bankközi tranzakciós díjakat (MIF-eket): ha valaki pénzt fektet egy globális átutalási rendszerbe, az joggal akarhatja, hogy hasznot is hajtson neki.

Forrás: Népszabadság – Szőcs László