A földterületek minőségének, értékesíthetőségének mérőszáma az aranykorona. Az igazán jó fekvésű, jól termő szántók 30 aranykorona körüliek, míg a nehezen művelhető, sovány, homokos, köves talajok a 20 aranykoronát sem érik el. Emiatt háborodtak fel a mözsiek.

Falusi Ádám, a helyi mezőgazdasági szövetkezet elnöke azt mondja, hogy az M6-os út tervezett nyomvonala mentén, az ő kiváló, 30-36 aranykoronás földjeikért méltatlanul alacsony árat ajánlottak: 338-396 forintot négyzetméterenként. Ezt nem fogadják el, mert szerintük 540-720 forint járna.

Összesen 16 hektárról van szó, amit érint az M6-os a mözsi határban, és a szövetkezet béreli, műveli. Lényegesen jobb ajánlatot kaptak egy olyan befektetőtől, aki az út mellett logisztikai központot létesít. Vizenyős, 20 aranykoronás földért 330 forintot kínált, négyzetméterenként.

Falusi Ádám nemcsak saját becsléseire és tapasztalataira hagyatkozva állítja, hogy karcsú a kisajátítást bonyolító budapesti ügyvédi iroda ajánlata. Megkérdezte a szedresieket, akik sokkal jobb boltot csináltak, mint amilyen a mözsieknek ígérkezik.

Megerősíti ezt Nagy Imre, a Sió-menti Gazdák Szövetkezetének elnöke. Az ő területükből alig több mint egy hektárt csippent le a kisajátítandó nyomsáv. A 22 aranykoronás földért 450 forintos négyzetméterárban egyeztek meg, amit már meg is kaptak. A sztrádák állami beruházója, a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt. szóvivője,

Béni Gyöngyi tájékoztatása szerint akkor kezdődnek a bonyodalmak, amikor örökösök kerülnek a képbe, vagy osztatlan közös területet érint a nyomvonal. Néha a tulajdonosok megtalálása sem egyszerű, mert többször elköltöztek vagy külföldön élnek.

Alapesetben simán megy az adásvétel; az értékbecslést szakértők végzik. Ha a földtulajdonos nem fogadja el az értékbecslést, közigazgatási eljárás indul, aminek a végén, 1-2 hónap elteltével, határozat születik. S ha az sem megfelelő a gazdának, bíróság elé viheti az ügyet.

Forrás: Tolna Megyei Online – Wessely Gábor