Nem igazságos, ha a piaci árszint 50, 80 vagy akár 100 százalékos növekedése ellenére a korábbi szinten maradnak a segélyek – mondta a Reuters szerint Barnier. Márpedig az elmúlt egy évben a gabonafélék és az olajosmagvak ára – részben a feltörekvő országok növekvő fogyasztása, részben a bioüzemanyag-termelés nyersanyagigénye miatt – jelentősen emelkedett, a készletek 30 éves mélypontra zuhantak, és elemzők belátható időn belül nem számítanak a trend megfordulására.

Barnier ugyanakkor nem az uniós agrártámogatások egészének csökkentésére törekszik, hanem arra, hogy a gabonaágazatban megtakarítható pénzt más szektorokhoz – mondjuk a zöldség- és gyümölcstermelőkhöz vagy a biogazdálkodókhoz – csoportosítsák át. Több más tagállam azonban egészében véve is sokallja az EU agrárbüdzséjét, amely az elmúlt évek drasztikus reformjai ellenére továbbra is a közös költségvetés mintegy negyven százalékát viszi el.

Gyurcsány Ferenc a davosi Világgazdasági Fórumon nagy feltünést keltett azzal a felvetésével, amely szerint az agrártermékek iránti világszintű kereslet emelkedésének köszönhetően csökkenteni lehetne az uniós agrártámogatásokat. A felszabaduló pénzt például kutatás-fejlesztésre vagy infrastruktúra-beruházásokra lehet fordítani – idézi a magyar miniszterelnököt az International Herald Tribune.

Nagy-Britannia és az észak-európai országok hagyományosan támogatják az agrárkiadások csökkentésére vonatkozó kezdeményezéseket, így nem csoda, hogy a magyar kormányfő felvetését Davosban azonnal felkarolta Tony Blair brit exkormányfő. Gyurcsány Ferenc szerint az új EU-tagállamok egy része is nyitott a kap további reformjára. Megfigyelők ugyanakkor emlékeztetnek arra, hogy ez semmiképpen sem vonatkozik Lengyelországra, amely minden, az agrárkiadások visszafogására irányuló kezdeményezést ellenezni szokott.

Nagy kérdés persze, hogy a Davosban elhangzott kijelentések mikor és hogyan jelennek majd meg az uniós vitákban. A mezőgazdasági miniszterek e heti ülésén csak óvatos kijelentések hangzottak el az Európai Bizottság tavaly novemberben előterjesztett felülvizsgálati anyagával kapcsolatban, amelyből tavasszal születhetnek konkrét előterjesztések, és Mariann Fischer Boel agrárbiztos reményei szerint a végső alku az év végére jöhet létre (tehát éppen Franciaország vezényli majd le soros elnökként a tárgyalásokat).

A brüsszeli javaslatban olyan rövid távú változtatások szerepelnek, mint alsó és felső támogatási plafonok bevezetése, a vidékfejlesztési eszközök erősítése vagy az ugaroltatási rendszer esetleges megszüntetése. Ennél gyökeresebb változtatások – például a támogatások összegének Gyurcsány Ferenc által felvetett lefaragása – 2013-tól léphetnek életbe, ám a vita ezekről is megindulhat a közeljövőben.

Forrás: Világgazdaság