Az adakozó egyesületek, cégek a kistelepüléseken élő szegény családok, s a pénzszűkében lévő községi önkormányzatok, intézmények gondjain is megpróbálnak enyhíteni.

A Zala megyei Óhíd háziorvosa már régóta szeretett volna vásárolni a kis falu rendelőjébe egy EKG-készüléket, amivel alaposabban ki lehet vizsgálni a pácienseket. Gondot okozott az, hogy miként ő maga, a helyi önkormányzat sem tudta előteremteni a készülék csaknem egymillió forintos árát.

Mindezek ellenére ma már van EKG-készülék az óhídi rendelőben. A Magyar Iszlám Közösség ugyanis értesült a hiányzó orvosi műszerről, s a falu segítségére sietett. A szervezet vezetői beszerezték a kért berendezést, s a napokban átadták azt a háziorvosnak, sőt több más műszert is ígértek neki.

Nem ez volt a Magyar Iszlám Közösség első jótékonysági akciója: eddig országszerte tizenöt kistelepülésen segített a szervezet, s összesen mintegy tízmillió forint értékben osztott szét – névtelenséget kérő cégektől, magánszemélyektől származó – adományokat.

Volt, ahol a szegény családok gyermekei kaptak játékokat, máshol ruhákat és élelmiszert osztottak. Mindezeken kívül nem feledkeztek meg a pénzszűkében lévő önkormányzatokról, valamint azok intézményeiről sem.

A kisvásárhelyi önkormányzat dolgozói például a Magyar Iszlám Közösségnek köszönhetően vehették birtokba a napokban a polgármesteri hivatal első fénymásológépét, s a közeli Mihályfa általános iskolájában is azért cserélhették ki a pénz híján régóta használhatatlan másolóberendezést újra, mert segített a muszlim szervezet.

– A kistelepülések többsége reménytelen helyzetben van – mondta Bolek Zoltán, a Magyar Iszlám Közösség elnöke, aki arra a kérdésünkre, hogy miért éppen az aprófalvak támogatását tartják kiemelt feladatuknak, azt válaszolta: – Ezekben a községekben nemcsak a munkalehetőségek hiányában, nemcsak a hátrányos helyzetbe kerülő lakosok, hanem a nagyon kevés pénzből gazdálkodó önkormányzatok is segítségre szorulnak.

A Magyar Iszlám Közösség kezdeményezése ma már korántsem egyedülálló: országszerte egyre gyakoribb ugyanis – bár még nem mindennapos – az, hogy a civil és a vállalkozói szféra kifejezetten kistelepüléseknek próbál segíteni.

A baranyai Kölked önkormányzatának fenntartásában lévő iskola és óvoda például tavaly 300 ezer forint értékben kapott bútort egy cégtől, egy másik vállalkozás pedig félmillió forintot ajánlott fel az intézménynek.

A Dombóvárhoz közeli Mágocs község bentlakásos, 35 idős emberről gondoskodó Öregek Napköziotthona az elmúlt években ágyakat, etetőasztalokat, masszírozógépeket és betegemelőt kapott négymillió forint értékben egy német, egyházi betegellátó intézménytől.

– Úgy tűnik, az államnál ha-marabb ébredt rá a civil szféra arra, hogy a hátrányos helyzetű kistelepüléseknek óriási szükségük van a segítségre – mondta érdeklődésünkre Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára, aki hozzátette: – Tény ugyanis, hogy mind többen próbálnak enyhíteni az aprófalvak lakóinak, intézményeinek mindennapos gondjain. Ez persze önmagában nem lehet elég a probléma megoldásához.

Zongor Gábor szerint az lenne az ideális, ha a civilekhez hasonlóan a kormány is nagyobb figyelmet szentelne a hátrányos helyzetű kitelepülések támogatására, például létrehozná az aprófalak kategóriáját az esélyegyenlőségi programban. Ebben az esetben ugyanis szükség lenne a megkülönböztetett figyelemre, sőt akár a pozitív diszkriminációra is – tette hozzá a főtitkár -, hiszen az országban lévő 1700, ezer lakosúnál kisebb település szinte kivétel nélkül komoly anyagi gondokkal küzd, és segítségre szorul.

Jobbára a személyes kapcsolatokon múlik az, hogy egy kistelepülésre rátalál-e olyan vállalkozás, civil szervezet, amely hajlandó adakozni – így vélik legalábbis a megkérdezett adományozók és polgármesterek. Álláspontjukat több eset is alátámasztja. A Magyar Iszlám Közösség például azért támogatja kiemelten a zalai településeket, mert a szervezet elnöke a zalai Kisvásárhely és Mihályfa körjegyzője.

Az sem véletlen, hogy Mágocsot egy német szervezet segíti. A település egykor német ajkúak lakta falu volt. A háború után több száz embert kitelepítettek innen Németországba. A község a rendszerváltást követően jó kapcsolatot épített ki a németföldön élő mágocsiakkal és leszármazottaikkal, ennek köszönhető a külhoni segítség.

Érdekes a kölkedi iskola és adományozóinak kapcsolata is. Az egyik cég azért támogatta az oktatási intézményt, mert korábban a helyi önkormányzat tőle rendelt meg egy nagyobb munkát. A másik vállalkozás azért segítette pénzzel az iskolát, mert a cég egyik tulajdonosa Kölkedről származik.

Forrás: Népszabadság