Agrárgazdaság
Kevesebb élelmiszerre, több technikára
Kevesebbet költünk élelmiszerre, mint hét éve, viszont jóval többet közlekedésre és telefonálásra – derül ki a KSH háztartási vizsgálataiból.
Évente öt-tíz százalékkal nőtt átlagosan és fejenként a nettó jövedelem 2000 és 2005 között, ám 2006-ban az emelkedés már mindössze 0,7 százalékot tett ki – derül ki a statisztikai hivatal 2000-2006 közötti háztartási költségvetési felvételének (HKF) adataiból. Az átlagos bruttó jövedelem 2006 egészében valamivel meghaladta az egymillió forintot, ami a közterhek lerovása után 840 ezer forintra apadt.
A munkajövedelmek és a társadalmi – leginkább az államtól kapott – juttatások aránya a vizsgált időszakban nem sokat változott: a munka bére a jövedelem 70 százaléka körül alakult, míg a társadalmi juttatások 30 százalékot tettek ki. Az átlag természetesen nagy eltéréseket takar itt is.
A felső jövedelmi tizedbe tartozó háztartásoknál – ezekben az évi átlagos nettó jövedelem 1,8 millió forint volt 2006-ban – 81-17 százalékos volt az arány. A legszegényebbeknél – évi 319 ezer forintos jövedelemmel – a megoszlás 47-53 százalék a társadalmi jövedelmek "javára".
Az átlagos megélhetéshez mindenki hozzájut, vélhetjük annak alapján, hogy az emberek – átlagosan – havi 80 ezer forintot mondtak szükségesnek ehhez. Ugyanakkor jövedelemtizedenként nézve kiderül, hogy a legszegényebbek számára még az – általuk ehhez feltételezett – havi 53 ezer forintos összeg is kétszeresen meghaladja bevételeiket.
Egyébként a leggazdagabbak is – saját megítélésük szerint – alig élnek jobban az átlagosnál, amihez minimálisan fejenként havi 120 ezer forintot tartanak elengedhetetlennek. A legszegényebbek úgy gondolják, hogy nagyon jól tudnának már akkor élni, ha havi 110 ezer forinthoz hozzájutnának, míg a leggazdagabbaknál ez az összeg 270 ezer forint volt.
Az ezredforduló óta a fogyasztási kiadásaink reálértéken 27 százalékkal nőttek, nominális értéken pedig majdnem duplájára, évi 383 ezer forintról 673 ezer forintra. Ezzel párhuzamosan a fogyasztás szerkezete is alaposan megváltozott. 2006-ban – arányaiban – jóval kevesebbet költöttünk élelmiszerre, mint hat éve, a közlekedésre és hírközlésre fordított kiadásaink súlya viszont harmadával nőtt, ami reálértéken ennél is erőteljesebb "gyarapodást" jelent.
Ez utóbbi megmutatkozik a háztartásokban használt tartós fogyasztási cikkek számának növekedésében és minőségének javulásában is: a mobiltelefonok száma hatszorosára, a számítógépeké háromszorosára nőtt ez idő alatt, és minden egyéb háztartási eszközből is jóval többet birtoklunk, mint hat éve.
A jövedelemnövekedést mutatja az is, hogy miközben ennivalóra 2006-ban – reálértéken – hat százalékkal adtunk ki többet, mint hat éve, ennek a tételnek a súlya összköltésünkön belül 29 százalékról 26 százalékra csökkent. Némileg átalakult étrendünk is, ám nem biztos, hogy egészségesebb lett. Igaz, a húsfogyasztás valamivel nőtt ez idő alatt, a kenyér- és zsírfogyasztásunk pedig jelentősen csökkent, ám jóval kevesebb gyümölcsöt, zöldséget, tojást és tejterméket eszünk.
Az átlag itt megint nagy szóródást takar, a legszegényebbek étrendjében ugyanis változatlanul gyakran szerepelnek az állati zsírok és gabonafélék, míg a leggazdagabbak háromszor annyi halat, tejterméket és gyümölcsöt esznek, mint ők. Valószínűleg a magas jövedelműek engedhetik meg maguknak a gyakori étterembe járást is.
Azt ugyanis, hogy a háztartásokban 4,5 százalékkal kevesebb élelmiszer fogy, mint fél évtizede, ellensúlyozza, hogy jóval gyakrabban eszünk házon kívül, mint korábban. 2000 és 2006 között jelentősen – reálértéken -, 26 százalékkal nőttek éttermi kiadásaink.
Forrás: Népszabadság – Hámor Szilvia
Agrárgazdaság
MVH: megkezdődött a tejtermelők nemzeti támogatásának kifizetése
A gazdasági válság okozta nehézségek enyhítése érdekében döntött a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az előrehozott kifizetések mellett.
A támogatási határozatok postára adásával szinte egy időben megkezdődött a termelők tejtámogatási pénzének átutalása is. Ezek az összegek a jövő hét első felében már a gazdálkodók számláján lesznek.
A 7.719 tejtermelőnek mintegy 16 milliárd forintot fizet ki az MVH. A támogatásra jogosult tejtermelők történelmi bázisjogosultságonként 8,30 forint támogatást kapnak – emlékeztetett a sajtófőnök.
Forrás: MTI
Agrárgazdaság
Egyetlen pályázat érkezett a balatoni halászat tógazdaságaira
A közelmúltban átalakított halászati társaságnak több mind egymilliárd forintos tartozásállományt kellene "ledolgoznia" ingatlanjai értékesítésével. A szeptember közepén meghirdetett pályázatokban a balatonlellei (irmapusztai), a fonyódi, a buzsáki, a mórichelyi, a pogányszentpéteri és a varászlói tógazdaságokat, valamint az irmapusztai halfeldolgozót kínálták eladásra, összesen mintegy 2,5 milliárd forintnyi bevételt remélve az ügyeletektől.
Hegedűs Gyula tájékoztatása szerint október 19-én értékelik ki az egyetlen beérkezett pályázatot, amiről előzetesen csak annyit árult el, hogy az nem érinti a Balaton vízgyűjtőjén található, a balatoni halutánpótlást biztosító lellei és buzsáki egységeket. Az, hogy a sikertelen tender után lesz-e újabb kiírás, a tulajdonosi döntéstől függ – tette hozzá.
Forrás: MTI
Agrárgazdaság
Lecsapott a szüretelőkre az APEH
Forrás: VG
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Drágulhat a gabonaimport
-
Hírek2 év telt el a létrehozás óta
Közel harmincezren az Erdõbarát Rendezvényeken
-
Agrárgazdaság17 év telt el a létrehozás óta
Péntekig kell adóbevallást küldeni
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Gráf: Az erős forint nem segíti a magyar agráriumot
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
A vidékfejlesztési politika csak versenyképes agrárszektorral párosulva lehet eredményes!
-
Hírek8 év telt el a létrehozás óta
Elkezdődött az agrártámogatási egységes kérelmek benyújtásának időszaka
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Folytatódik a demonstráció az áruházláncok árpolitikája ellen
-
Hírek8 év telt el a létrehozás óta
Kiaknázatlanok a magyar-román agrárkapcsolatok