A problémák orvoslására a szövetség élelmiszeripari stratégiai és intézkedési javaslatcsomagot állit össze április elejére.
    
A szövetség az MTI-nek eljuttatott összeállításában egyebek között arra hívja fel a figyelmet, hogy a csökkenő vásárlóerőhöz képest rendkívül drága a hazai termelésű nyersanyag, és továbbra is meghatározó a kereskedelmi láncok érdekérvényesítő szerepe az árak leszorításában, így a beszállítók nem tudják megfizettetni tényleges többletköltségeiket.
    
Tavaly a fagy és aszálykárok következtében csökkent a zöldségfélék, gyümölcsök és gabona mennyisége, valamint az élelmiszerek és a bioüzemanyagok iránti globális keresletnövekedés következtében drámaian emelkedtek a gabonafélék, az olajnövények és a takarmányféleségek világpiaci árai – emlékeztetnek. Utóbbi negatív kihatással volt a hazai sertés és baromfitermelési kedvre és a hús és húskészítmények előállítási költségeire. Az európai piacot eközben az oroszországi és ázsiai importkorlátozás miatt ellepte az olcsó lengyel és dán sertéstőkehús.
    
A világpiaci árnövekedést a mezőgazdasági termelők úgy használták ki, hogy a hazai feldolgozás helyett a gabonafélék és az olajnövények jelentős mennyiségét közvetlenül értékesítették külföldön. Hasonló jelenség következett be a tejágazatban is – ismertetik. Ezt a szövetség hibának tartja. Mint fogalmaznak: mire  kiderül, hogy az átmenetileg kisebb haszon ellenére a hosszabb távon eredményes belföldi feldolgozást kellene előnyben részesíteni a feldolgozottsági fok növelésével, addigra a magyar élelmiszeripari cégek jelentős hányada tönkremegy. mivel hiányzik a mezőgazdasági termelők és a feldolgozók összefogásának ösztönzése.    
    
Tavaly tovább csökkent az élelmiszeripari termelés volumene, kereskedői becslések szerint a belkereskedelmi élelmiszerértékesítés éves mennyisége mintegy 12 százalékkal csökkent a megszorító intézkedések miatt, és a kereslet eltolódott az olcsóbb termékek irányába. A magyarországi élelmiszeripari vállalkozások tavalyi részesedéséhez képest a belföldi piacon további, a szövetség reményei szerint mérsékelt piacvesztés prognosztizálható.
    
Tavaly az első tizenegy hónapban az élelmiszer kivitelben némi javulás volt tapasztalhatók. A KSH által erre az időszakra jelzett 3,8  százalékos export volumennövekedés azonban nem pótolhatja a belföldi volumenveszteségeket – hívják fel a figyelmet. Hozzáteszik, hogy a kivitelben jelentősen megnövekedett a hozzáadott érték nélküli, bioüzemanyag előállítás céljaira felhasználható nyersanyagok exportja, valamint a feldolgozott élelmiszerek tekintetében az italféleségek, a hús és baromfikészítmények mennyisége.
    
A termelés csökkenése mellett az élelmiszeripar termelékenysége 2007-ben mérsékelten tovább javult, de a külföldi cégek gyárbezárásai is folytatódtak. Az első tíz hónap KSH adatai szerint az élelmiszeriparban a foglalkoztatottak száma 3,2  százalékkal csökkent, ami az előző év hasonló időszakához képest mintegy öt-hat ezerrel kevesebb embert jelent.
    
Rendkívül súlyos gondot jelent a szövetség szerint az italiparok számára a kereskedelmi csomagolásokra jelenleg érvényes termékdíj szabályozás, amelynek megszüntetését az Európai Bizottság  már 2006. júliusában ismételten kezdeményezte, de mai napig a csak adóterheket jelentő, de környezetvédelmi előnyökkel nem járó szabályozás van életben.
    
Az élelmiszeripart a szövetség összegzése szerint az a veszély fenyegeti, hogy a mezőgazdasági termelés tervezett növekedése ellenére fokozatosan elveszti súlyát a nemzetgazdaságon belül. Ennek nemcsak az a lehetséges következménye, hogy Magyarország csupán mezőgazdasági alapanyag exportáló ország lesz, hanem a lakosság számára alapkövetelménynek számító élelmiszerbiztonság garantálása is megkérdőjeleződik – fogalmaznak.

Forrás : MTI