A Balatonnál 1200, a Kis-Balatonnál 2100 hektárnyi nádast tartanak nyilván, amelynek harmadát-negyedét aratják le évente, ha arra a vizek jégtakarója lehetőséget biztosít. A munkát végző, nyílt közbeszerzés útján kiválasztott vállalkozók január elején vehették át a munkaterületeiket az illetékes vízügyi igazgatóságoktól. Az aratás kezdésével egy ideig kivártak, mert nem volt munkagépeket is elbíró vastagságú jég a vizeken. Mivel az idő az utóbbi napokban inkább enyhült, és sürgeti őket az engedélyük február közepén lejáró határideje, többségük kellő jégvastagság hiányában is megkezdte a partról elérhető nádasok aratását.
    
Hanga Csaba, a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság balatoni kirendeltségének helyettes vezetője arról számolt be, hogy a balatoni nádas mintegy harmada élvez abszolút védettséget, a többit vízvédelmi okokból igyekeznek 3-4 évente vágni. Idén 250-300 hektárnyi balatoni nádas betakarítására adtak ki engedélyt, amelynek legfeljebb 25-30 százaléka teljesíthető, ha nem hízik a munkavégzésre is alkalmas vastagságúra a jég. A tisztító nádvágásért a vízügyi igazgatóság 12 millió forintot fizet a vállalkozóknak, míg a 44 hektárnyi területről betakarítható jó minőségű haszonnádért a vállalkozók fizetnek. Ez utóbbiból legjobb esetben 1,1 millió forint bevétele származhat a vízügynek.
    
Az ipari nádat általában tetőépítéshez, nádpadló, nádszövet készítéshez használják fel az aratást végző vállalkozók, vagy értékesítik hasonló célokra.
    
A Balaton környékén környezetrendezési, -tisztítási okokból kisebb nádasok vágására önkormányzatok, horgászegyesületek és magánemberek is kaptak engedélyt, akik ezért semmiféle ellenszolgáltatásban nem részesülnek.
    
Laki István, a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság kis-balatoni üzemmérnökségének vezetője szerint már az is jó eredménynek számít, ha legalább a negyedét sikerül teljesíteni az idei évre tervezett és engedélyezett 500-600 hektárnyi nád betakarításának a Kis-Balatonnál. Beszámolója szerint sem az illetékes nemzeti parknak, sem a vízügynek nincs pénze az itteni vízvédelmi célú vágásra.
    
A munkát a vállalkozók egyfelől az ipari célra is hasznosítható, jó minőségű nád betakarításáért vállalják, amiért még fizetnek is, továbbá azért, mert a levágott részeken jó minőségű nád nő tavasztól, amelynek következő learatására kötendő szerződéskötéskor majd előnyt élvezhetnek – mondta Laki István.

Forrás :MTI