Agrárgazdaság
Botrányos kezdet, ingerült végjáték a debreceni piacberuházás körül
Nem akarnak asztalokra licitálni a kereskedők .
A debreceni vásárcsarnok rekonstrukciójának kivitelezését már kezdettől fogva kisebb-nagyobb botrányok kísérik. A csarnok megnyitását tavaly áprilisra ígérték, de a létesítményt még mindig nem adták át.
– Passz! Kérdezze inkább a kivitelezőt! – válaszolta Pajna Zoltán debreceni alpolgármester arra a kérdésemre, hogy miért késik csaknem egy éve a cívisváros több milliárd forintos piaccsarnokának átadása.
Az alpolgármester válasza azt sejteti, hogy a látványos nagyberuházásokat megvalósító debreceni önkormányzat vezetése a saját maga sikereként könyveli el a régi és korszerűtlen piac helyett felépült új, modern és impozáns létesítményt, de az építkezés problémás ügyeiben már nem szívesen osztozna a kivitelezővel.
A debreceni piacberuházás kivitelezését már kezdettől fogva – azaz a tervezési szakasz – óta kisebb-nagyobb botrányok kísérik. A milliárdos beruházás eredeti megvalósítója – egy 2002-es megállapodás értelmében – az izraeli érdekeltségű Global City Kft. lett volna, ám a cég – a városvezetés álláspontja szerint – nem teljesítette a megállapodásban foglalt feltételeket. Emiatt az önkormányzat 2004-ben a Dexium Kft.-t bízta meg a vásárcsarnok rekonstrukciójával, ami politikai vihart keltett a városban, a társaságot ugyanis nem sokkal azelőtt hozták létre, hogy a piac felépítésével megbízták volna. Később botrányt okozott az is, hogy kiderült: a Dexium egyik alapítója az a budapesti Mester Nívó Kft. volt, amelynek Kósa Lajos debreceni polgármester a házát eladta. A polgármester akkor úgy nyilatkozott: abszurd dolognak tartja, hogy ebből ügyet csináltak, hiszen a Mester Nívó egy ingatlanforgalmazó cég, s neki, mint eladónak, semmi köze nem volt ahhoz, hogy melyik ingatlancégen keresztül adja el a házát. Hozzátette azt is: neki nincs befolyása arra, hogy a Mester Nívó milyen cégeket alapít a városban, számára az a fontos, hogy Debrecen számára előnyös szerződést kössön.
Az újabb botrány egy évvel később tört ki, amikor a régi piaccsarnokot lebontották, és a több száz őstermelőt, kereskedőt és boltost egy ideiglenes csarnokban helyezték el. Az árusítók szerint a csarnokban rendkívül rossz körülmények uralkodtak, a nyári kánikulában ugyanis szinte alig lehetett levegőt kapni az épületben. Akkor azt ígérték: nem sokáig kell ebben a csarnokban maradni. Csakhogy a 2007 tavaszára ígért átadás csúszott, úgyhogy a kereskedők a tavalyi nyarat is a szerintük nem megfelelő csarnokban töltötték, ami újra felborzolta az amúgy sem nyugodt kedélyeket.
Az átadás időpontját most februárra ígérik, de sokan már ebben sem bíznak – holott az új csarnok már elkészült. Az irodaházakkal együtt 3,2 milliárd forintba került létesítmény piaccsarnoka, a mintegy hatezer négyzetméteres, kétszintes, fűthető, légkondicionált, mozgólépcsőkkel ellátott létesítmény.
Elképzelhető azonban, hogy az átadás sem lesz problémamentes, a kereskedők ugyanis aggasztóan magasnak tartják a bérleti díjakat. A csarnokba való "beköltözésről" tegnap tartott tájékoztatót Pajna Zoltán alpolgármester, akit csaknem kétszáz őstermelő és kereskedő hallgatott végig az új csarnokban. A politikus elmondta, hogy a létesítmény két szintjén összesen 325 árusító asztalt helyeztek el, ezek bérleti díja havonta 16 ezer forint, de a nagyobb asztalokért havi 35 ezret kérnek. Szavait kisebb felzúdulás fogadta, mert – mint az egyik őstermelő elmondta – a régi csarnokban ennél jóval kevesebb bérleti díjat kellett fizetniük.
– Itt azonban ez az összeg indokolt – magyarázta Pajna Zoltán -, hiszen a körülmények összehasonlíthatatlanul jobbak, mint a lebontott létesítményben.
Az önkormányzat úgy döntött, hogy érdemesebb megelőzni a jobb elárusítóhelyekért folyó "marakodást", ezért licitet írnak ki az asztalokra. Az az elv, hogy aki jobb helyet akar, fizessen többet. A kereskedőkkel beszélgetve kiderült: a liciten várhatóan kevesen vesznek majd részt, mert nem akarják a saját maguk kárára felverni az árakat. Ebben az esetben sorsolással fogják eldönteni, hogy ki melyik asztalt kapja. A magas bérleti díjakon kívül azt is kifogásolták az eladók, hogy szerintük kicsik az asztalok, nem megfelelőek a raktározási és szállítási feltételek, s bírálták azt is, hogy egyelőre nem jutott hely a virágpiac állandó belső elhelyezésére.
A rendezvényen arról kérdeztem a Dexium Kft. létesítményfelelősét, Bana Lászlót, hogy miért csúszott a kivitelezés. ő azt válaszolta: rajtuk kívül eső problémák okozták a fennakadást.
– Egyrészt késve foghattunk hozzá az építkezéshez – mondta -, mert az új piac tervezett helyszíne mellett volt néhány elárusítóbódé, amelyeket be kellett zárni, s amelyeknek tulajdonosai emiatt perre mentek. A perek elhúzódása miatt hónapokat csúsztunk. De problémát okozott az is, hogy késett egy forgalmas útkereszteződés átépítése a közelben, s emiatt nem készült el időben a csarnokot kiszolgáló út sem.
Azt egyelőre nem tudni, hogy a városvezetés készül-e valamilyen szankcióra a kivitelező cég ellen, vagy fontol-
gatja-e, hogy kártérítést fizettet a késlekedésért. Az ezzel kapcsolatos érdeklődésemre Pajna Zoltán azt felelte: ezek a kérdések leghamarabb márciusban kerülhetnek napirendre.
Forrás: Népszabadság
Agrárgazdaság
MVH: megkezdődött a tejtermelők nemzeti támogatásának kifizetése
A gazdasági válság okozta nehézségek enyhítése érdekében döntött a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az előrehozott kifizetések mellett.
A támogatási határozatok postára adásával szinte egy időben megkezdődött a termelők tejtámogatási pénzének átutalása is. Ezek az összegek a jövő hét első felében már a gazdálkodók számláján lesznek.
A 7.719 tejtermelőnek mintegy 16 milliárd forintot fizet ki az MVH. A támogatásra jogosult tejtermelők történelmi bázisjogosultságonként 8,30 forint támogatást kapnak – emlékeztetett a sajtófőnök.
Forrás: MTI
Agrárgazdaság
Egyetlen pályázat érkezett a balatoni halászat tógazdaságaira
A közelmúltban átalakított halászati társaságnak több mind egymilliárd forintos tartozásállományt kellene "ledolgoznia" ingatlanjai értékesítésével. A szeptember közepén meghirdetett pályázatokban a balatonlellei (irmapusztai), a fonyódi, a buzsáki, a mórichelyi, a pogányszentpéteri és a varászlói tógazdaságokat, valamint az irmapusztai halfeldolgozót kínálták eladásra, összesen mintegy 2,5 milliárd forintnyi bevételt remélve az ügyeletektől.
Hegedűs Gyula tájékoztatása szerint október 19-én értékelik ki az egyetlen beérkezett pályázatot, amiről előzetesen csak annyit árult el, hogy az nem érinti a Balaton vízgyűjtőjén található, a balatoni halutánpótlást biztosító lellei és buzsáki egységeket. Az, hogy a sikertelen tender után lesz-e újabb kiírás, a tulajdonosi döntéstől függ – tette hozzá.
Forrás: MTI
Agrárgazdaság
Lecsapott a szüretelőkre az APEH
Forrás: VG
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Drágulhat a gabonaimport
-
Hírek2 év telt el a létrehozás óta
Közel harmincezren az Erdõbarát Rendezvényeken
-
Agrárgazdaság17 év telt el a létrehozás óta
Péntekig kell adóbevallást küldeni
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Gráf: Az erős forint nem segíti a magyar agráriumot
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
A vidékfejlesztési politika csak versenyképes agrárszektorral párosulva lehet eredményes!
-
Hírek8 év telt el a létrehozás óta
Elkezdődött az agrártámogatási egységes kérelmek benyújtásának időszaka
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Folytatódik a demonstráció az áruházláncok árpolitikája ellen
-
Hírek8 év telt el a létrehozás óta
Kiaknázatlanok a magyar-román agrárkapcsolatok