Agrárgazdaság
Az oroszországi szőlőtermesztés fejlesztése
Az orosz Mezőgazdasági Minisztérium osztályvezetője, Tatjána Mitrohina legutóbbi interjújában az oroszországi szőlészet és borászat perspektíváit értékelte. Amint ismeretes, a 2006-2007-ben működött nemzeti agrárprojekt helyébe ez évtől a 2008-2013. évekre érvényes állami agrárprogram lépett, amelynek egyik hangsúlyos eleme az oroszországi bortermelés mennyiségének és minőségének jelentős javítása.
A program konkrét célkitűzései között szerepel a szőlőültetvények területének 20%-os növelése, a meglévő ültetvények rekonstrukciója, a fiatal szőlők arányának jelentős emelése, illetve általában is az ágazat fejlesztési feltételeinek javítása, többek között a foglalkoztatottak jövedelmének emelésével, valamint 12 ezer új munkahely létrehozásával.
A jelzett célok elérése esetén teljesülhet az a célkitűzés is, amely szerint a teljes bortermelésen belül legalább 80%-osra kell emelni a természetes asztali borok arányát, és nagymértékben javítani a minőségi paramétereket is.
A hivatkozott tervek végrehajtására a központi költségvetés öt év alatt többek között a tudományos-kutatómunkára 135 millió, a tenyésztelepek fejlesztésére pedig mintegy 60 millió Rbl-t irányoz elő. Az új szőlőültetvények létrehozására, valamint a rekonstrukcióra e mellett csaknem 2 milliárd Rbl összegű beruházási forrás áll rendelkezésre, elsősorban társfinanszírozás, illetve kamattámogatás formájában.
Az ágazat fejlesztésének szükségessége egyértelműen kiviláglik abból, hogy az ültetőanyagokon belül országos szinten mintegy 80%-os a rendkívül alacsony minőségű és kis hozamú szőlőfajták aránya, és gyakran fordulnak elő nem minősített, bizonytalan eredetű fajták is. A rossz fajtaösszetétel miatt az elméletileg elképzelhető terméshez képest évente mintegy 1 milliárd Rbl-re tehető a veszteségek nagysága, nem számítva a gyenge minőségű végtermékek (borok) miatt bekövetkező egészségkárosodást. Ahhoz, hogy a helyzet gyökeresen megváltozzon, legalább évi 20-24 millió szőlőcsemetére volna szükség, hazai forrásból azonban ennek csak a 28-30%-a biztosítható.
A korábban a moldáviai és a grúziai borokat érintő embargó hatására egyébként jelentősen átalakult az oroszországi borpiac. Az egyik következmény az volt, hogy főként Argentína és Bulgária növelte jelentősen a piaci részesedését, elsősorban az olcsó asztali borok szegmensében. A másik fontos fejlemény, hogy az orosz borfogyasztáson belül még mindig meghatározóak, bár csökkenő részesedést mutatnak azok a borok, amelyek külföldről importált boralapanyag (Moldávia, Grúzia, Bulgária) felhasználásával, de Oroszországban előállított termékek (mintegy 60%-os részarány).
Az előzőek azt is jelentik, hogy a jövőben főleg az asztali borok kategóriájában várható a belföldi termelés további növekedése, és a külföldi termékek helyzete egyre nehezebbé válik. A fenti állami intézkedések ugyanakkor egyértelműen azzal járnak, hogy a szaporító anyagok terén rövid időn belül fokozott importigény jelenik meg, amit a magyar termelőknek érdemes kihasználni, főleg akkor, amikor a késztermékeknél, elsősorban a prémium borok vonatkozásában egyre nehezebb a rendkívül igényes orosz piacra betörni.
Forrás: FVM
Agrárgazdaság
MVH: megkezdődött a tejtermelők nemzeti támogatásának kifizetése
A gazdasági válság okozta nehézségek enyhítése érdekében döntött a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az előrehozott kifizetések mellett.
A támogatási határozatok postára adásával szinte egy időben megkezdődött a termelők tejtámogatási pénzének átutalása is. Ezek az összegek a jövő hét első felében már a gazdálkodók számláján lesznek.
A 7.719 tejtermelőnek mintegy 16 milliárd forintot fizet ki az MVH. A támogatásra jogosult tejtermelők történelmi bázisjogosultságonként 8,30 forint támogatást kapnak – emlékeztetett a sajtófőnök.
Forrás: MTI
Agrárgazdaság
Egyetlen pályázat érkezett a balatoni halászat tógazdaságaira
A közelmúltban átalakított halászati társaságnak több mind egymilliárd forintos tartozásállományt kellene "ledolgoznia" ingatlanjai értékesítésével. A szeptember közepén meghirdetett pályázatokban a balatonlellei (irmapusztai), a fonyódi, a buzsáki, a mórichelyi, a pogányszentpéteri és a varászlói tógazdaságokat, valamint az irmapusztai halfeldolgozót kínálták eladásra, összesen mintegy 2,5 milliárd forintnyi bevételt remélve az ügyeletektől.
Hegedűs Gyula tájékoztatása szerint október 19-én értékelik ki az egyetlen beérkezett pályázatot, amiről előzetesen csak annyit árult el, hogy az nem érinti a Balaton vízgyűjtőjén található, a balatoni halutánpótlást biztosító lellei és buzsáki egységeket. Az, hogy a sikertelen tender után lesz-e újabb kiírás, a tulajdonosi döntéstől függ – tette hozzá.
Forrás: MTI
Agrárgazdaság
Lecsapott a szüretelőkre az APEH
Forrás: VG
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Drágulhat a gabonaimport
-
Hírek2 év telt el a létrehozás óta
Közel harmincezren az Erdõbarát Rendezvényeken
-
Agrárgazdaság17 év telt el a létrehozás óta
Péntekig kell adóbevallást küldeni
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Gráf: Az erős forint nem segíti a magyar agráriumot
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
A vidékfejlesztési politika csak versenyképes agrárszektorral párosulva lehet eredményes!
-
Hírek8 év telt el a létrehozás óta
Elkezdődött az agrártámogatási egységes kérelmek benyújtásának időszaka
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Folytatódik a demonstráció az áruházláncok árpolitikája ellen
-
Hírek8 év telt el a létrehozás óta
Kiaknázatlanok a magyar-román agrárkapcsolatok