A rendelet – amely egy múlt év elejei miniszteri rendeletet módosít – beveszi a meghatározások közé az újratelepítési jog átadóját és átvevőjét. Az előbbi az a magán-, vagy jogi személy (illetve jogi személyiség nélküli gazdasági szervezet), aki kivágta a szőllejét, és az újratelepítés jogát – mint vagyoni értékű jogot – átadja másnak. Az átvevő az újratelepítési jog vevője.
    
Az újratelepítési jog az országban bárhol felhasználható – és mint az előzőekből kitűnt – átruházható. Az átruházás eddig is szerepelt a rendeletben, de a szabályozása eléggé szegényes volt. Aki el kívánta adni, annak a hegybíró adott igazolást a jog meglétéről, viszont a módosító rendelet hatályba lépésétől (ez január 19. szombat) az újratelepítési jog eladásáról szóló szerződést – a megkötésétől számított – 15 napon belül meg kell küldeni a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnak. A szerződés alapján az újratelepítési jogot csak azt követően lehet a vevő nevére átvezetni, ha azt a hivatal jóváhagyta. Meg fogja tagadni a jóváhagyást, ha a vevő nem regisztrált termelő.
    
A rendeletmódosítás másik újdonsága, hogy szétválasztja a szőlőültetvény támrendszerének a létesítését, illetve korszerűsítését. Az előbbihez magasabb, míg az utóbbihoz kisebb támogatást rendel a miniszter. Az új támrendszer támogatása hektáronként 1 millió 125 ezer, míg a korszerűsítésé 450 ezer forint.
   
A szőlőültetvények átalakítására (amikor más fajtát telepít a tulajdonos, vagy helyileg telepíti át az ültetvényét) két település-kategóriát vezet be a rendelet. Az elsőben a támogatás 75 százalékos, míg a másodikban csak 50 százalék. Ez utóbbi települések a mellékletben találhatók, a listán szerepel például Budapest, Cegléd, Páty, Telki és Tököl is. Az ültetésre – fajtaváltás és áttelepítés esetén egyaránt – 1 millió 125 ezer forint a 75 százalékos támogatás, és 750 ezer forint az 50 százalékos támogatás. E két célra összesen 1 milliárd 950 millió forintig teljesíthető kifizetés.

Forrás : MTI