Agrárgazdaság
Tömeges pusztulásra ítélt fasorok
Megrázó mértékű fapusztulásra számíthat Budapest két-három év múlva: akkorra fejti ki áldatlan hatását a flórában az a mérhetetlen mennyiségű só, amit ezen a télen az utakra és a járdákra szórtak – kongatta meg a vészharangot a Főkert vezérigazgatója.
A sok hó és ónos eső miatt az átlagosnál több sót szórtak az utakra és járdákra ezen a télen – amelynek még távolról sincs vége. A síkosságmentesítésnek ez a formája kétségtelenül hatékony (és a legolcsóbb), a környezethez viszont rendkívül barátságtalan, bizonyítottan és radikálisan hozzájárul a fasori fák pusztulásához.
A talajba szivárgó, vízben oldott só, azaz a nátrium-klorid nátrium-ionokra és klorid-ionokra bomlik; az előző a talajszerkezetet vágja tönkre – levegőtlenné teszi – az utóbbi pedig megöli a talajbaktériumokat és lassan, de biztosan meggyilkolja a fák-bokrok gyökérzetének osztódó-sejtjeit. A gyökerek elhalnak, kisebbek lesznek, mint kellene, szárazabb időszakokban sokkal kevesebb nedvességet képesek felvenni, mint amennyire a fának szüksége volna. A fák később hajtanak ki. Leveleik a normálisnál satnyábbak, már késő tavasszal elkezdenek sárgulni, és sokszor a nyár elején megindul a lombhullás – röviden: haldokolni kezdenek. A 27 ezer út menti fát gondozó Fővárosi Kertészeti (Főkert) Nonprofit Zrt. úgy taksálja, hogy évente 400-500 növényt veszít el részben (de nem kis részben) a nátrium-klorid miatt, a teljes, félmilliót közelítő budapesti faállományban a veszteség akár a tízezres nagyságrendet is elérheti – egy átlagos évben. Ez az év azonban nem átlagos – közölte lapunkkal a kertészeti céget vezető Kocsis László.
Elmondta: a Főkert a város hét útján – egyebek mellett a Budakeszi, a Bocskai és a Fóti úton – méri rendszeresen a fák alatti talaj sótartalmát, utanként négy, különböző fajtájú fánál, négy mélységben, egészen nyolcvan centiig. A vizsgálatok eredménye lesújtó: vannak olyan növények, ahol másfél kiló sót is találnak egy köbméternyi földben, de ha az átlagot vesszük, a fáknak akkor is több mint tízszer annyi nátrium-kloridot kell elviselniük, mint amennyit még tolerálni tudnának. A legdurvább számok ott jönnek ki, ahol a házmesterek/gondnokok hosszú évekkel ezelőtt rászoktak, hogy a járdaszakaszokon összelapátolt (agyonsózott) havat a fák tövében rendezik kupacokba. A legveszélyeztetettebbek a fiatal, tíz és húsz év közti növények: a nagyvárosi ártalmak miatt amúgy is hendikeppel induló fák nagyjából akkor kezdenek el pusztulni, amikor nekiállhatnának terebélyesedni, oxigént termelni, árnyékot adni – vagyis azt tehetnék, amiért tartjuk és szeretjük őket. Nyolcvan évig is elélhetnének, de sokuk jó, ha a harmincat megéri.
Kocsis (és mások) szerint az igazi megoldás az volna, ha sót – ahogy Nyugaton és Északon – csak a legvégső esetben használnánk, a bevett anyagok a különféle kőőrlemények lennének. De nem álmodik ekkorát. A vezérigazgató már azzal is beérné, ha rendeletbe foglalnák (és persze ezt a rendeletet keményen be is tartatnák), hogy fák tövébe tilos havat hordani. Ez még nem jelentene paradigmaváltást ebben a sófüggő városban, de érezhetően javulna tőle a fák életesélye – mondta.
Forrás: Népszabadság
Agrárgazdaság
MVH: megkezdődött a tejtermelők nemzeti támogatásának kifizetése
A gazdasági válság okozta nehézségek enyhítése érdekében döntött a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az előrehozott kifizetések mellett.
A támogatási határozatok postára adásával szinte egy időben megkezdődött a termelők tejtámogatási pénzének átutalása is. Ezek az összegek a jövő hét első felében már a gazdálkodók számláján lesznek.
A 7.719 tejtermelőnek mintegy 16 milliárd forintot fizet ki az MVH. A támogatásra jogosult tejtermelők történelmi bázisjogosultságonként 8,30 forint támogatást kapnak – emlékeztetett a sajtófőnök.
Forrás: MTI
Agrárgazdaság
Egyetlen pályázat érkezett a balatoni halászat tógazdaságaira
A közelmúltban átalakított halászati társaságnak több mind egymilliárd forintos tartozásállományt kellene "ledolgoznia" ingatlanjai értékesítésével. A szeptember közepén meghirdetett pályázatokban a balatonlellei (irmapusztai), a fonyódi, a buzsáki, a mórichelyi, a pogányszentpéteri és a varászlói tógazdaságokat, valamint az irmapusztai halfeldolgozót kínálták eladásra, összesen mintegy 2,5 milliárd forintnyi bevételt remélve az ügyeletektől.
Hegedűs Gyula tájékoztatása szerint október 19-én értékelik ki az egyetlen beérkezett pályázatot, amiről előzetesen csak annyit árult el, hogy az nem érinti a Balaton vízgyűjtőjén található, a balatoni halutánpótlást biztosító lellei és buzsáki egységeket. Az, hogy a sikertelen tender után lesz-e újabb kiírás, a tulajdonosi döntéstől függ – tette hozzá.
Forrás: MTI
Agrárgazdaság
Lecsapott a szüretelőkre az APEH
Forrás: VG
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Drágulhat a gabonaimport
-
Hírek2 év telt el a létrehozás óta
Közel harmincezren az Erdõbarát Rendezvényeken
-
Agrárgazdaság17 év telt el a létrehozás óta
Péntekig kell adóbevallást küldeni
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Gráf: Az erős forint nem segíti a magyar agráriumot
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
A vidékfejlesztési politika csak versenyképes agrárszektorral párosulva lehet eredményes!
-
Hírek8 év telt el a létrehozás óta
Elkezdődött az agrártámogatási egységes kérelmek benyújtásának időszaka
-
Hírek8 év telt el a létrehozás óta
Kiaknázatlanok a magyar-román agrárkapcsolatok
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Folytatódik a demonstráció az áruházláncok árpolitikája ellen