Falusi Ferenc tájékoztatása szerint 13 nádvágó brigáddal mintegy 350 hektár nádas – 123 hektár vízminőségvédelmi célú és 250 hektárnyi haszonnád – levágására kötöttek szerződést. Eddig azonban csak 44, 5 hektárról sikerült betakarítani a vízinövényt a munkához kedvezőtlen időjárás miatt.
    
A munkát december közepén kezdte meg a brigádok egy része, de mivel a múlt hónap végéig a tavon nem alakult ki biztonságos jégréteg, karácsonyig csak a partok mentén tudtak dolgozni.
    
Mostanra "meghízott" ugyan a tó jégpáncélja, de a nádasok között még mindig vékony, s nem mindenhol bírja el a gépeket és az embereket.
    
Lassítja a munkát az is, hogy a ráfagyott pára miatt törnek a nádszálak, s emiatt csak lassabban, óvatosabban tud dolgozni az a tíz brigád, amelyik ezekben a napokban is a jégen van. Pedig igyekezniük kellene a munkával, mert a környezet-és természetvédelmi előírások szerint február 15-én be kell fejezni a tavon az aratást.
    
A levágott nád többségét tetőfedésre használják. Erre a célra acélossága, erőssége miatt a Velencei-tavi nád a legalkalmasabb. A szakemberek szerint a belőle rakott tető akár 60-80 évet is kibír komolyabb beavatkozás nélkül.
    
A tavat mintegy ezer hektárnyi nád borítja.
    
A környezet-és természetvédelmi előírások szerint a betakarításnál meg kell találni az egészséges egyensúlyt, ami azt jelenti, hogy évente a nádterület mintegy 35-40 százalékát célszerű levágni, mivel óvni kell a népes madársereg fészkelő helyeit – mondta el Falusi Ferenc.

Forrás:MTI