A malom- és a sütőiparban most nem elsősorban az alapanyagárak, hanem a minimálbér- és energiaköltségek okoznak feszültséget. A borászok ugyanakkor várhatóan csak kisebb árkorrekciót hajtanak végre, míg a húsiparnak egyáltalán nincs áremelési lehetősége az éles bel- és külpiaci verseny miatt.

Mártonffy Béla. A Fruitveb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet ügyvezető igazgatója.
Több hatás.

„A zöldség-gyümölcs szektor sajátossága, hogy nyáron az export, a téli időszakban az import dominál. Egyelőre nem látszik, milyen piaci események várhatók az első negyedévben, de előfordulhat, hogy egyes termékek ártendenciái nem igazodnak a hazai gazdaság problémái miatti ármozgásokhoz. Így például nem kizárt, hogy az energiadrágulás nyomán egyes kertészeti áruknál áremelésre lenne szükség, a piaci kínálat mégis csökkenti majd az árakat. A változások nagyban befolyásolhatják azt is, hogy a tavaly betárolt termékeket milyen eredménnyel értékesíthetik a tulajdonosok. Az uniós tagság elnyerése óta egyébként külföldről minden zöldség-gyümölcsféleség könynyen beszerezhető, de az importnál fokozott figyelmet kell fordítani a minőségi előírások ellenőrzésére.”

Lakatos Zoltán. A Hajdúgabona Zrt. vezérigazgatója.
Újabb drágítás.

„A lisztárak a tavalyi áremelések utáni szinten stabilizálódtak az utóbbi hónapokban, de februártól ismét drágításra lesz szükség. Az újabb változásokat az energiaárak és a minibálbér növekedése kényszerítheti ki. Egyelőre nem tudni, hogy az áremelés milyen mértékű lehet, mivel még folynak a számítások a malomipari vállalkozásoknál. Az elmúlt év őszére egyébként a zsákos lisztnél 82–88 forint közötti, a csomagoltán ennél mintegy 5 forinttal nagyobb kilónkénti átadási árak alakultak ki, így a februári drágulás ezen árszinteket emelheti. A későbbiekben árnövelési tényező lehet az is, hogy a malmok éves búzaigényük 20 százalékát nem vásárolták még meg, és a felvásárlási árak tavaly ősz óta emelkedtek. Ez 200-300 ezer tonnás pillanatnyi készlethiányt jelent.”

Ilonka Boldizsár. A Magyar Pék- szövetség elnöke.
Kevesebb pékség.

„A sütőipari vállalkozásokat rendkívül kedvezőtlenül érintené, ha a szükségesnek tartott 12–15 százalék közötti év eleji termékáremelés nem valósulhatna meg. Emiatt újabb pékségek zárnának be, ez pedig a munkanélküliség növekedéséhez vezetne. A nehéz helyzetre utal, hogy az elmúlt év decemberében tizenhárom vállalkozás szüntette be végleg tevékenységét, az egész év során pedig negyven-ötven. Így a pékségek száma mostanra 1190-1200-ra csökkent. Ma különösen a munkabér, illetve az elektromos áram és a gáz árának emelkedése teremt nehéz helyzetet. Emellett az üzemanyag drágulása is megviselheti a vállalkozásokat, mivel termékeiket általában maguk szállítják ki, az átlagos távolság pékségenként 75 kilométerre tehető.”

Bock József. A Villányi Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke.
Minőség.

„A villányi borok esetében jelentős áremelés nem várható, csupán kisebb árkorrekciókra lehet számítani. A borvidék borászai a mennyiségi termelés helyett a minőséget helyezik előtérbe, de így is megfogalmazódnak olyan fogyasztói kritikák, hogy a villányi borok túlságosan drágák. Ilyen körülmények között fennállhat a veszélye annak is, hogy a vásárlók nem a mi termékeinket, hanem egyre inkább a külföldi borokat részesítik előnyben. Ezért véleményem szerint olyan üzletpolitikát kell folytatnunk, hogy a magyar fogyasztókat megtartsuk. Tavaly a szőlőfelvásárlási árak 20-30 százalékkal emelkedtek, de ezt a jobb terméseredmények részben kompenzálták. A pincészetek ugyanis 10-20 százalékkal több bort készíthettek a megelőző évhez képest.”

Román Gyula. A Debrecen-Hús csoport többségi tulajdonosa.
Éles verseny.

„A 275 forint körüli hazai kilónkénti sertésfelvásárlási árak ma 10-15 forinttal haladják meg az uniós árszintet, és a különbséget sem a hazai, sem az exportpiac nem fizeti meg. A nemzetközi porondon az éles versenykörülmények, itthon az üzlethálózatok szorítják le a húsárakat. A láncok a termékeket inkább külföldről szerzik be, ha a húsipari cégek az átadási árakból nem engednek. Így hiába próbálkozunk, nem tudunk áremelést elérni. Persze megértjük az állattartókat, akik – növekvő költségeikre hivatkozva – további sertésdrágulást szeretnének. Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy a felvásárlási árak emelkedését a húsipar vevői közül senki nem ismerné el. A mostani helyzetben a hazai húsipar egyre nagyobb bajba kerül, és ez több vállalkozás tönkremeneteléhez vezethet.”

Forrás: Világgazdaság