Ezek a termelői csoportosulások lehetővé teszik, hogy a termelők árujuk értékesítése során ténylegesen partnerei legyenek a nagy áruházláncoknak, ezért az európai unió támogatja működésüket, mint kívánatos összefogási formát.
    

Magyarországon a tész-ek aktív tevékenysége 4-5 évvel ezelőtt kezdődött meg. Azóta ezek a szervezetek az ágazat éves, mintegy 350 milliárd forintos árbevételének 15-18 százalékát adják. Mártonffy Béla szerint ez az arány 2010-re akár meg is duplázódhat, amihez  nagyarányú fejlesztésekre van szükség. 
    

Jelenleg a tész-ek működési támogatásként árbevételük 4,6 százalékát kapják az uniós normák szerint. Emellett számos más esetenkénti segítséget is igénybe vehetnek uniós forrásokból, például túltermelés esetén a többlettermék piacról kivonását is támogatja az unió. 
    

A FruitVeb ügyvezető igazgatója szerint a termelői értékesítő szervezetek működése fejlesztéséhez további forrásokra is szükség van. Ezért a következő évek ágazati fejlesztéseinél a tész-ekhez kapcsolódó programokat előtérbe kell helyezni. 
    

Úgy vélte: a zöldség-gyümölcs ágazatnak 2013-ig, azaz a mostani uniós költségvetési időszak végéig mintegy 100 milliárd forintos fejlesztési forrásra lenne szüksége. Ennek az összegnek mintegy 50 százalékát kellene a tész-ek fejlesztésére fordítani. 
    

A fejlesztési pénzekből támogatni kellene a gyümölcstermesztésben a korszerű fajták meghonosítását, valamint a kertészetben az úgynevezett takart, azaz a fedett – főként fólia borítású – termőhelyek területének növelését. Továbbá a termékek piacra juttatásához szükséges csomagoló és logisztikai bázisok felépítését, az értékesítést segítő marketing tevékenység támogatását is finanszírozni kellene, és ki kellene alakítani egy ágazati szaktanácsadási rendszert. 
    

A tész-ek tevékenységének előtérbe állítása azért is fontos Mártonffy Béla szerint, mert ezek a koncentrált termelői szervezetek hathatósan segíthetnék az ágazatban  mintegy 30 százalékra tehető feketegazdaság felszámolását is.

 Forrás: MTI