A vállalkozások már az év elején elkezdik a tárgyalásokat kereskedelmi partnereikkel. A drágítás folyamatos lesz: a pékek olyan ütemben igyekeznek megvalósítani elképzeléseiket, ahogy a ma érvényes szállítási szerződések lejárnak. Most elsősorban a minimálbér-emelés okoz árnövelési kényszert, mivel átlagosan 10,7 százalékos többletterhet ró a cégekre. Emellett az energiaárak változása is pluszköltséget jelent.

Korábbi nyilatkozatok szerint a sütőipar tavaly 15-20 százalékos drágulást kívánt elérni, de az átadási árak ennél végül kisebb mértékben emelkedtek. Ezért az iparági vállalkozásoknak ma nincsenek jelentős működési tartalékaik. Az elmúlt évben alapvetően a lisztárak váltottak ki kenyérdrágulást, mivel több mint 60 százalékkal emelkedtek az év elejéhez képest. (A lisztárakat a gabonapiaci árrobbanás hajtotta fel, amely egy év alatt százszázalékos búzaár-emelkedést okozott.) Most azonban a liszt a sütőiparban nem gerjeszt közvetlenül drágulást, mivel a molnárok az év elején legfeljebb kisebb korrekciót hajtanak végre. A malomipar a jelentős áremeléseket tavaly október-novemberre fejezte be, bár ez utóbbi, 12–15 százalékosra tehető lisztárváltozást a pékek egy része még nem építhette be átadási áraiba. Így a vállalkozások most ennek érvényesítésével is megpróbálkozhatnak.

A tejipar várhatóan szintén 12–15 százalékos drágulást jelent be az év első hónapjaiban – tudtuk meg Mélykúti Tibortól, az Alföldi Tej (AT) Kft. ügyvezető igazgatójától. A társaság a korábban Parmalat néven működő székesfehérvári gyárat üzemelteti. Az AT már megkezdte az ártárgyalásokat a kereskedőkkel. A növelést az indokolja, hogy a tejfelvásárlási árak az első negyedévben tovább emelkednek, és elérhetik a literenkénti 92–100 forintot, szemben az elmúlt év végi 75–85-tel. A tejipar már tavaly is 15–18 százalékkal drágította termékeit, szintén az alapanyagárak növekedése miatt. Szakértők ugyanakkor felhívják a figyelmet, hogy a tejárak a megelőző években csökkentek, így az eddigi változások jórészt visszarendeződésnek tekinthetők.

A kereskedelmi láncok félreértelmezik az év eleji kisebb keresletből származó relatív túlkínálatot, és most jelentős, egyes baromfitermékeknél 20-25 százalékos akciókba kívánnak kezdeni – állapította meg Bárány László, a Baromfi Terméktanács elnöke. A baromfiiparnak tavaly október-novemberre 15-20 százalékkal sikerült növelnie átadási árait, de a következő hetekben ismét olyan árspirálba kerülhet, amely a felvásárlási árak visszaeséséhez vezethet. Már ma több termelő visszafogja baromfi-telepítéseit, mivel megugró takarmányköltségeit az átvételi árak csökkenésével nem tudná kigazdálkodni. E tendencia már a húsvéti időszakra áruhiányt idézhet elő, április-májusra pedig újra jelentős dráguláshoz vezethet.

Hasonló a helyzet a húsiparban is, ahol egyelőre szintén nincs lehetőség az áremelésre – mondta Kovács László, a Pick Szeged Zrt. elnök-vezérigazgatója. Az Európai Unió a távol-keleti piacokon exportgondokkal küzd, és ez a magyar kiviteli lehetőségeket is rontja. Ezért ma a hazai piacon a viszonylag szűk sertésállomány is soknak bizonyul. Az elnök-vezérigazgató az árak további stagnálására számít, amíg az európai húspiac nem élénkül meg. Tavaly ugyanez volt a jellemző az ágazatra: a cégek legfeljebb néhány termék (készítmény) árát emelhették, egy-két százalékos mértékben. Ehhez hozzájárult, hogy a belföldi kereslet 10-15 százalékkal csökkent, ezért az üzletláncok profitkiesésüket az átadási árak leszorításával (haszonrésük növelésével) igyekeztek kompenzálni.

Forrás: Világgazdaság