Aki eddig befőttesüvegben, vázában gyűjtötte az egy- és kétforintosokat, az most legfeljebb jótékony célra adományozhatja az érméket, vagy veszi a gázszámláját, és forintonként leszámolja a postán a sárga csekken szereplő összeget. A forintosokból összegyűlt néhány ezres összegeket ugyanis nagyobb címletre beváltani aligha lehet ráfizetés nélkül – legalábbis a postákon és a legtöbb lakossági bankfiókban ez a jellemző.

Az egy- és kétforintosok kivonásával az árcímkéket még nem kell átírni a Pénzügyminisztérium honlapján megjelent tervezet szerint. Az egyes termékek ára és a számlák (bizonylatok) végösszege sem kell hogy 5-re vagy 0-ra végződjék, csupán a pénztárnál kifizetett öszszegnek kell oszthatónak lennie öttel – vagyis kifizethetőnek lennie március elseje után a kereskedelmi forgalomban rendelkezésre álló pénzegységekkel. Ennek érdekében a normál kerekítési szabály alapján kell majd a pénztárnál a számla végösszegét kerekíteni 2008. március elsejétől. Akárcsak a postán a postai íjak befizetésekor, pénzbefizetéskor vagy a nyugdíjak kifizetésekor.

Bankkártyás fizetésnél azonban nem kell alkalmazni a kerekítési szabályt – illetve lehet, de csak úgy, hogy az a bizonylaton is szerepeljen. A terv szerint viszont a többi esetben nem kell a bizonylatokon a kerekítést feltüntetni. Ez azért lényeges, mert különben a változtatás 360 ezer pénztárgépet és 13 ezer taxamétert érintene, 66 ezer pénztárgépet kellene lecserélni, és módosítani kéne az itt használt szoftvereket. Az APEH számításai szerint mindez 25 milliárdos kiadást jelentene a gazdaság szereplőinek. A kerekítéssel esetlegesen keletkező többletbevételt egyéb bevételként, az esetleges hiányt pedig egyéb ráfordításként lehet majd elszámolni, de a várakozások szerint a plusz- és a mínuszforintok kiegyenlítik majd egymást.

A szabály ugyanis az, hogy száz darab érméig kötelesek a Magyar Posta és a pénzintézetek nagyobb címletre váltani a forgalomból 2008. március elsejével kikerülő érméket. E felett pedig díjat szedhetnek. A posta például a századik darab után érménként 1,99 forintot számol fel, vagyis például 150 darab egyforintos beváltásakor gyakorlatilag az ember nem kap pénzt, e felett pedig még fizetnie is kell a beváltásért.

De az ország legnagyobb lakossági bankjához sem érdemes menni ilyen igénnyel. Az OTP-nél a száz darab díjmentesen átveendő érme után ezer forintot és a beváltott összeg két százalékát kérik el azoktól, akiknek van OTP-számlájuk, és 10 ezer forintot plusz az összeg két százalékát attól, akinek nincs a banknál vezetett számlája. A K&H Banknál a postáéhoz hasonló szisztémát alkalmaznak, igaz, kedvezőbb díjszabással: 100 darabig itt is ingyenes a beváltás, e felett pedig minden egyes érmére egyforintos számlálási díjat kérnek el.

Látható tehát, hogy sem a kereskedelmi bankok, sem a posta nemigen kíván bajlódni a gazdaságban is feleslegessé vált aprópénzek számolgatásával. A kivonás előtt álló érméket viszont most jótékony célra kezdték el gyűjteni különféle szervezetek, de az is elfordul, hogy egyesek közösségi célra (például osztálypénznek) gyűjtik a forintosokat.

Az ily módon felhalmozódó érméket tehát célszerű a jegybankba vinni. Itt bárki beválthat díjmentesen legfeljebb ötezer darab kétforintost és tízezer darab egyforintost – nyilván ez annak éri meg, akinek nem megy el több ezer forintja csak azzal, hogy Budapestre szállítsa az érméit.

Ennél nagyobb mennyiséget egyszerre csak jótékony célú gyűjtés esetén vált be a Magyar Nemzeti Bank (MNB) díjmentesen, és egy szervezet havonta csak egyszer élhet ezzel. Emellett felhívják a figyelmet arra, hogy ellenőrizhetik, valóban jótékony célt szolgál-e majd a szóban forgó összeg – információt kérhetnek a gyűjtő és a támogatni kívánt szervezetről, valamint a gyűjtési kampányról. Amint az MNB honapján olvasható, egy alkalommal minimum 10 ezer darab egyforintossal és/vagy ötezer darab kétforintossal kell megjelenni. Igaz, nem kell ezt megszámlálva odaadni, hanem lehetőség szerint a jegybank az erre a célra használatos zsákban kéri az érméket. Az első ilyen beváltások, illetve kifizetések december 20-án történtek, több százezer forint értékben.

Ez a módszer is nyilván akkor éri meg, ha több tízezer forintot sikerül összegyűjteni. Az országhatár mellől 10-20 ezer forintnyi érmével nem igazán éri meg felutazni a fővárosba. Ekkor marad a sárga csekk.

A posta ugyanis akkor köteles elfogadni akármennyi egy- vagy kétforintost, ha azzal az ügyfél postai szolgáltatást vagy csekket szeretne fizetni. Legfeljebb arra kérheti az ügyfelet, hogy a forintosaival fáradjon vissza a nyitva tartás végén, hogy a díjmentes összeszámlálással ne tartsák fel a sort.

Forrás: Népszabadság