Suppan Gergely, A Takarékbank elemzője
Bérnövekedés
„A jegybanki prognózisnál is magasabb, 5,6 százalékos drágulást várok jövőre. A dezinflációt segítő tényezők, hogy januárban és márciusban kiesnek a bázisból jelentős hatósági áremelések, év végére korrigálhat az élelmiszerár, és továbbra is lanyha marad a belső kereslet. Jelentős árnövekedési kockázatok is vannak, ilyen a közszolgáltatások és az energia, amely érinti a termelőket is, akik ezt megpróbálják érvényesíteni eladási áraikban. A mezőgazdasági árak magas szintje éreztetni fogja hatását az alkoholtermékek árában is, ez Németországban már jelenleg is egyértelműen látszik. A lakossági és vállalati inflációs várakozások emelkedése figyelhető meg a konjunktúrafelmérésekben, ami a termelékenységnél magasabb bérnövekedést eredményezhet jövőre.”

Barcza György, A K&H Bank vezető elemzője
Élelmiszerek
„Az idei év második felében látott élelmiszerársokknak lehet még folytatása 2008 első fél évében is, ráadásul a kiskereskedelmi élelmiszerárakban látszik egy kisebb megtorpanás az utolsó hónapok adatai alapján, amit a termelői árak nem támasztanak alá. Ez a feszültség a következő hónapokban újra az élelmiszerek, azon belül is a feldolgozott termékek áremelkedését okozhatja. Az élelmiszerek áremelkedése átterjedhet a várakozásokon keresztül más termékcsoportokra, például a szolgáltatásokra és az iparcikkekre is, ez pedig fontos kockázati tényezőt jelent a jövő évi áremelkedés szempontjából. A hatósági árak év eleji növelésének mértékét már előre lehet látni, de év közben szükségessé válhatnak újabb emelések is, főként a gázár terén.”

Gárgyán Eszter, A Citibank elemzője
Hatósági árak
„Az agrárárak magas szintje miatt a jövő év elején még várható további emelkedés az élelmiszerárakban. A hatósági árak év eleji növekedésének mértéke már látszik, azonban kérdéses, hogy a KSH ezt miként fogja elszámolni: ha a teljes emelést az első hónapra teszik, akkor 7,4 százalékos januári adatra számítok. Innen év végére 4,1 százalékra süllyedhet a tizenkét havi index. Az egyszeri ársokkok tartós elhúzódása reális veszély az energiaárak terén is, vannak, akik a kőolaj árának további emelkedésére számítanak. A legutóbbi béradatok kiábrándítóak voltak, a jegybanki cél eléréséhez legfeljebb 7,7 százalékos bruttó bérkiáramlás lehetne elfogadható. Nem is várható javulás ezen a téren, ami 2008 végére, 2009 elejére fejti majd ki kedvezőtlen hatását.”

Németh Dávid, Az ING elemzője
Csökkenés
„Jövőre éves átlagban 5,4 százalékos áremelkedést várok, év végére a 12 havi ütem 4 százalékra csökkenhet. Egyenletes mérséklődésre számítok, már nem várható újabb év közbeni felfutás az inflációs rátában, bár a hatósági árak kérdése jelent némi kockázatot. Az élelmiszerárak nem fognak visszaesni, bár a kedvezőtlen időjárás okozta veszteségben lehet majd korrekció, azonban a világpiacon egyre nagyobb keresletet támasztó Kína és más gyorsan fejlődő országok nem hagyják visszaesni az árakat a korábbi szintjükre. Csak 2009 végére van esélye a 3 százalékos inflációs célkitűzés elérésére, de ebben is a bázishatás játszik majd fontos szerepet. Távolabb tekintve azonban megvan a veszélye, hogy a hazai infláció 3,5-4 százalékos szinten beragadjon.”

Török Zoltán, A Raiffeisen Bank vezető elemzője
Energiahordozók
„A jövő évi átlagos inflációt mi is 5 százalék fölé várjuk, az első negyedév adata még 6 százalék felett lehet, majd fokozatosan mehet év végére 4 százalék közelébe. Az egyik fő kockázati tényezőt a hatósági áras termékek körében előre nem látható évközi emelések jelentik, ezen belül is a lakossági gázár tekintetében két számjegyű áremelésre kell készülni. Az energiahordozókhoz hasonlóan az élelmiszerek is a világpiaci folyamatoknak megfelelően drágulnak, azonban itt a tartósan magas árszint veszélye is fennáll középtávon, míg például a kőolaj ára nagy valószínűséggel csökken a következő időszakban. A bértárgyalások mostani állása szerint erősödhet a bérköltségek oldaláról érkező belföldi árnyomás is, azonban ezt meglehetősen nehéz tetten érni, kimutatni.”

Forrás: Világgazdaság