A magyar halászság kicsi, de erős ágazata az agrárgazdaságnak, ezért is örvendetes, hogy a növekmény felét a magyarországi édesvízi halak adják. A másik fele a különböző import-, elsősorban tengeri halak emelkedő vásárlásából adódik – olvasható a haltermelők jelentésében.
    

Az idén nem volt könnyű dolga a magyar haltermelőknek és a halászoknak, mert végletes, szeszélyes volt az időjárás. Az aszály ugyanúgy érintette ezt a területet, mint más abrakfogyasztó állattenyésztési ágazatokat. Ez 15-20 százalékos áremelkedést indokolna, de az árak hasonlóak a tavalyihoz, miközben a tavak gazdáinak és a halászoknak meg kell küzdeniük a növekvő költségekkel.
    

Az ügyvezető elnök megnyugtatta a magyar fogyasztókat, hogy a szokásos mennyiségű ünnepi forgalomhoz elegendő mennyiségű halat kínálnak a termelők.
    

Arra kérik a vásárlókat, hogy – ha lehet – támogassák a hazai termelőt, vagyis vegyék a magyar halat, még akkor is, ha egy kicsit drágább, mert ezzel talán a jövő évi haltermelést alapozzák meg.
    

Világjelenség – mondta az elnök – hogy a feldolgozott, kész- és félkésztermékek iránt nő a kereslet. Ugyanakkor a hagyományt kedvelő magyar vásárlók egy része szereti élve megvenni a halat. 
    

Érdekesség, hogy nevével ellentétben az afrikai harcsa magyar halnak számít ma már, hiszen itt termelik, csak a faj nem őshonos. Az afrikai harcsa – mind az évi 1800 tonnányi – feldolgozott formában jut el a fogyasztóhoz, ami a haltermelők szerint azt jelenti, hogy nem élő halként. 
    

Az afrikai harcsából minden olyan étel jól elkészíthető, mint a ritkán kapható és nem is olyan olcsó úgynevezett leső harcsából. 
    

A szakértők az ünnepi menühöz pontyhalászlét ajánlanak, míg második fogásként fokhagymásan megsütött afrikai harcsát, zöldségkörettel.

Forrás: MTI