Ez azt jelenti, hogy a világ vezető gazdaságain végigsöpör majd az élelmiszer-infláció második hulláma – figyelmeztetett hétfői számában a Financial Times. A chicagói árutőzsdén főleg a búza-, illetve a rizsárak ugrottak meg: tegnap reggel például egy bushel búzáért 7,5 százalékkal többet kellett adni márciusi szállításra, mint a pénteken lejárt, 9,39 dollár/bushel irányadó árral számolt decemberi kontraktusban, ezzel először lépte át a 10 dollárt a benchmark a búza esetében.

A kukoricánál több mint 5 százalékos volt az áremelkedés (ugyancsak márciusi szállításra), a januári szállítású szója ára 34 éves csúcsra kúszott fel, a rizs ugyanerre a határidőre soha nem látott szintre drágult. Az élelmiszerárak már az idén is a nyolcvanas évek eleje óta nem látott tempóban nőttek – idézett egy elemzőt a brit gazdasági napilap -, de az igazi növekedés még csak jövőre következik.

A mezőgazdasági nyersanyagok árai több tényező együttes hatására szabadultak el: idén a világ nagy agrártermelő területein időjárási okokból gyenge volt a termés, miközben már eleve alacsonyak voltak a készletek, a kereslet viszont intenzíven bővült. Utóbbi mögött részben a bioüzemanyagok térhódítása áll, részben pedig az, hogy a sikeres feltörekvő gazdaságokban a jövedelmek gyarapodása tovább növeli a hús és a tejtermékek fogyasztását. (Egy kínai 1985-ben fejenként átlag 20 kiló húst fogyasztott egy évben a The Economist adatai szerint, idén viszont már több mint 50 kilót. Egy kiló marhahús "kitermeléséhez" 8 kiló gabona fogy el.)

Az USA mezőgazdasági minisztériumának előrejelzése szerint a világ kukoricakészletei 33 évi mélypontra, alig 7,5 heti fogyasztást fedező szintre eshetnek vissza, a búzakészletek pedig 9,3 hétre elegendő szintre, 47 éves mélységbe süllyedhetnek.

Az agrárárak hatása már az elmúlt hónapokban is meglátszott a vezető gazdaságok fogyasztói árindexén: az eurózóna inflációja novemberben főleg azért szökött fel a 2001 májusa óta nem látott 3,1 százalékos csúcsra (Napi, 2007. december 17.), mert az élelmiszerárak 4,3 százalékkal lettek magasabbak az egy évvel korábbinál. Szinte ugyanez játszódott le az USA-ban: ott az élelmiszerek egy év alatt 4,8 százalékkal drágultak, ami az energiaköltségek emelkedése mellett meghatározó szerepet játszott abban, hogy az infláció 4,3 százalékosra gyorsult az egy hónappal korábbi 3,5 százalékról.

Forrás: Napi Gazdaság