A magyar küldöttséget Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter vezeti. A magyar delegáció környezetéből az MTI úgy értesült, hogy a borreformról szóló vita minden bizonnyal a késő éjszakába nyúlik, és csak kedden várható róla érdemi tájékoztatás.
    

A reform célja, hogy hatékonyabbá, a világpiacon versenyképesebbé tegye az uniós bortermelést, felszámolja a túltermelésből keletkező fölöslegeket, és a támogatásokat célszerűbb módon ossza el. 
    

Az EU fő döntéshozó szervének, az Európai Bizottságnak a megoldás mikéntjére vonatkozó eredeti javaslata azonban számos bírálatot kapott, az egyik fő panasz az volt, hogy a tervezet túlzott előnyöket ad a hagyományosan legnagyobb bortermelőknek, Franciaországnak, Olaszországnak és Spanyolországnak. Az Európai Parlament (EP) számos lényeges változtatást javasolt, de az EP-álláspontot ebben a kérdésben jogi értelemben nem kötelező figyelembe venni. A végső döntést most az EU-tagországok kormányainak képviseletében a mezőgazdasági miniszterek tanácsa hozza meg. 
    

Magyarország nem vitatja, hogy meg kell reformálni a borpiacot, ám az úgynevezett nemzeti borítékok – támogatások – kérdésében igazságtalannak tartja az előterjesztést. A brüsszeli bizottság tervei szerint a tagállamok a borágazat fejlesztésére három szempont alapján kaphatnak majd támogatást: 50 százaléknyit történelmi alapon, 25-25 százaléknyit pedig a terület, illetve a termésmennyiség alapján. Magyarország a történelmi alapú részesedést ellenzi, ugyanis így elsősorban azok az országok kaphatnak majd ismét jelentősebb támogatást, amelyek korábban is kiemeltek voltak. 
    

További vitás pont a szőlőkivágási támogatás kérdése. Magyar vélemény szerint erre ott lenne szükség, ahol a valós túltermelés jelentkezik. Magyarországon stabil a termelés és a borpiac, itt elsősorban a szőlőrekonstrukció lenne indokolt.
    

A bizottság eredetileg a cukrozást is meg akarta tiltani, de ebben hajlik a kompromisszumra. 
    

A nemzetközi borpiacon az Európai Unió vezető szerepet játszik, a világ bortermelő területeinek 40 százalékával rendelkezik. Az EU emellett a világfogyasztás 57 százalékával az első számú fogyasztó is, és a világexport 65 százalékát kitevő kivitelével szintén világelső. 1999 és 2006 között az uniós borok kivitele 65 százalékkal emelkedett. Ugyanebben az időszakban viszont a behozatal még jobban, 125 százalékkal nőtt. Közben átalakultak a borivási szokások is. Európában csökken a borfogyasztás, különösen az asztali boroké. Eközben a minőségi borok iránti kereslet némiképp emelkedett.
    

Az előreláthatólag szerdáig tartó agrárminiszteri tanácskozás napirendjén a borreform mellett egyebek közt szeszesital-rendelet elfogadása, az egyes országok tejkvótájának 2 százalékos növelése, a növényvédőszerek használatával kapcsolatos elképzelések, valamint élelmiszer-biztonsági csomag megvitatása szerepel. Politikai megállapodást igyekeznek elérni a halászati kvótákra is.

Forrás:MTI