Agrárgazdaság
A kínai nagy falat
Hatvanéves mélypontra zuhantak a gabonakészletek a világ vezető exportőrének számító Egyesült Államokban – a növekvő külföldi kereslet és a bioüzlet miatt. Az idei ársokkot jövőre alighanem újabb követi.
A dráguló élelmiszerek inflációs félelmeket gerjesztenek szerte a világon. Az eurózónától Anglián, Csehországon, Magyarországon át Pakisztánig és Kínáig tíz-tizenöt éve nem tapasztalt gyors iramban emelkednek az árak. Az olaj mellett az élelmiszer okoz fejtörést a jegybankoknak: mitévők legyenek, amikor a nemzetközivé váló jelzáloghitel-válság közepette mérsékelniük kellene a kamatot, ám a felpörgő infláció ebben akadályozza őket?
Az érem másik oldalán pedig ott vannak azok a tömegek, amelyek napi életét keserítik a folyamatok. A drágaság ellen tiltakozó megmozdulásokat szerveztek Mexikóban, Marokkóban, Üzbegisztánban, Jemenben és Szomáliában. A tüntetések rendbontássá fajultak.
Hosszabb ártrend látszik megtörni, a jelenséget alapvetően nem a rossz termés okozza, így valószínűleg tartós árhullámra kell berendezkedni. A mezőgazdasági árak 1974 és 2005 között reálértékben háromnegyedükkel csökkentek, azaz az élelmiszer olcsóvá, kínálata bőségessé vált. Mindez súlyos nehézségeket okozott a fejlődő világ farmerei számára, míg az Egyesült Államokban vagy az EU-ban kormányzati beavatkozások igyekeztek életben tartani a parasztgazdaságokat.
Ám 2005 óta – ugyancsak reálértéken számítva – 75 százalékkal ugrottak meg az árak. A búza ára például 2006 és 2007-ben is csaknem megduplázódott. A londoni The Economist élelmiszerár-indexe a nominális árakból kiindulva azt mutatja, hogy az árak még sohasem voltak ilyen magasak az adatgyűjtés kezdete, azaz az 1850-es évek óta. Ez még akkor is aggasztó lehet, ha reálértéken nézve az élelmiszer drágább volt az 1970-es évek közepén.
E sovány vigasz sem sokat számít, ha belegondolunk, hogy a tavalyi és az idei ársokkot újabb követi 2008-ban. Ezt a feltételezést támasztják alá a friss amerikai adatok. Az USA mezőgazdasági minisztériuma a héten tette közzé a gabonakészletek alakulását s azt az előrejelzését, hogy a 2007-2008-as mezőgazdasági évben a raktárakban őrzött szemes termények mennyisége hat évtizedes mélypontra esik vissza.
Miközben Argentínában, Európában és Ausztráliában is csökkentette a termést a rossz időjárás, az amerikai exportért nagy verseny bontakozott ki. A gabonaárak globális emelkedése pedig drágítja a takarmányt, s ennek nyomán a hús- és tejtermékeket is.
Ez a folyamat tükröződik az inflációs számokban. De nem az említett országok, térségek rossz termése s annak esetleges egyszeri hatása miatt. A Nemzetközi Gabonatanács szerint az idén összességében rekordtermés várható a világban. De ez sem tudja megakadályozni az árak elszabadulását.
Ennek két oka van. Az egyik a feltörekvő, gazdagodó ázsiai és latin-amerikai országok hirtelen megnövekedett kereslete, megváltozott étrendje. Kína, India, Brazília, illetve Oroszország fejlődése magyarázza részben az olaj árának felfelé kapaszkodását is. A vagyonosodó középosztály e hatalmas országokban egyszerűen többet eszik, jobb minőségű termékeket, magasabb szinten feldolgozott árut követel. A kínaiak fejenként húsz kiló húst fogyasztottak 1985-ben, ma viszont ötvenet. Márpedig egy kiló marhahús előállításához nyolc kilogramm gabona szükséges.
A másik ok a bioüzemanyag. Bár ésszerűbb volna Brazíliából importálni, az Egyesült Államokban a hazai farmerek támogatására kidolgozott etanol-program elszívja a kukoricát a piacról. A világ kielégítetlen gabonaigényének a felét az Egyesült Államok "adja". Ha ez a program nem létezne, az árak sem volnának ilyen magasak.
Míg 2000-ben 15 millió tonna kukoricát alakítottak át etanollá, addig az idén 85 millió tonnát. S 1944 óta soha nem vetettek akkora területen kukoricát, mint az idén, s a bő hatvan év alatt azért a mezőgazdasági termelékenység is sokat javult.
A magas élelmiszerár persze a fejlett és a fejlődő országokban is kedvez a farmereknek, miközben a különböző agrárpolitikák és fogyasztóiár-támogatások torzítják a piacot és a versenyt. Elvileg ezt a problémát is kezelné a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) keretében folyó dohai forduló, amely tovább bontaná le a vámfalakat és mérsékelné a szubvenciókat. Az évek óta tartó egyezkedések azonban lassan haladnak, meg-megrekednek. Így lehet 2008 is az újabb ársokk éve.
A magyar zöldségtermelők októberben a zöldpaprika árát csaknem megduplázták. A termelői ára 95,8 százalékkal növekedett, miközben az őszi terméknek számító csemegekukorica ára mindössze 6,7 százalékkal. A gyümölcsök 59,8 százalékos árnövekedését októberben a 112 százalékkal dráguló alma és a közel 38 százalékkal dráguló szőlő határozta meg. Ezeknél a termékeknél a felvásárlási árakéhoz hasonló pályát futottak be a fogyasztói árak is. Nem minden agrárterméknél történt ez így Magyarországon.
Amíg például a gabonafélék termelői átlagára csaknem megduplázódott egy év alatt, addig a boltokban a liszt "csak" 58, a száraztészta 22, a kenyér 20 százalékkal drágult. Az olajnövényekért 50,4 százalékkal adtak többet a termelőknek, az étolaj azonban a boltokban átlagosan harmadával drágult. Ebben nyilvánvalóan az is szerepet játszik, hogy esetükben feldolgozott termékekről van szó, és ennek költségei nem emelkedtek annyira, mint az alapanyagé.
Az állattartók közül sem mindenki járt olyan rosszul, mint a sertéstenyésztők: a tej termelői ára 22,1, a tojásé 25,8, míg a vágóbaromfié 25,6 százalékkal nőtt egy év alatt. Mindeközben például a baromfihúsok átlagos fogyasztói ára jóval húsz százalék alatti mértékben emelkedett.
Forrás: Népszabadság
Agrárgazdaság
MVH: megkezdődött a tejtermelők nemzeti támogatásának kifizetése
A gazdasági válság okozta nehézségek enyhítése érdekében döntött a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az előrehozott kifizetések mellett.
A támogatási határozatok postára adásával szinte egy időben megkezdődött a termelők tejtámogatási pénzének átutalása is. Ezek az összegek a jövő hét első felében már a gazdálkodók számláján lesznek.
A 7.719 tejtermelőnek mintegy 16 milliárd forintot fizet ki az MVH. A támogatásra jogosult tejtermelők történelmi bázisjogosultságonként 8,30 forint támogatást kapnak – emlékeztetett a sajtófőnök.
Forrás: MTI
Agrárgazdaság
Egyetlen pályázat érkezett a balatoni halászat tógazdaságaira
A közelmúltban átalakított halászati társaságnak több mind egymilliárd forintos tartozásállományt kellene "ledolgoznia" ingatlanjai értékesítésével. A szeptember közepén meghirdetett pályázatokban a balatonlellei (irmapusztai), a fonyódi, a buzsáki, a mórichelyi, a pogányszentpéteri és a varászlói tógazdaságokat, valamint az irmapusztai halfeldolgozót kínálták eladásra, összesen mintegy 2,5 milliárd forintnyi bevételt remélve az ügyeletektől.
Hegedűs Gyula tájékoztatása szerint október 19-én értékelik ki az egyetlen beérkezett pályázatot, amiről előzetesen csak annyit árult el, hogy az nem érinti a Balaton vízgyűjtőjén található, a balatoni halutánpótlást biztosító lellei és buzsáki egységeket. Az, hogy a sikertelen tender után lesz-e újabb kiírás, a tulajdonosi döntéstől függ – tette hozzá.
Forrás: MTI
Agrárgazdaság
Lecsapott a szüretelőkre az APEH
Forrás: VG
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Drágulhat a gabonaimport
-
Hírek2 év telt el a létrehozás óta
Közel harmincezren az Erdõbarát Rendezvényeken
-
Agrárgazdaság17 év telt el a létrehozás óta
Péntekig kell adóbevallást küldeni
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Gráf: Az erős forint nem segíti a magyar agráriumot
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
A vidékfejlesztési politika csak versenyképes agrárszektorral párosulva lehet eredményes!
-
Hírek8 év telt el a létrehozás óta
Elkezdődött az agrártámogatási egységes kérelmek benyújtásának időszaka
-
Hírek8 év telt el a létrehozás óta
Kiaknázatlanok a magyar-román agrárkapcsolatok
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Folytatódik a demonstráció az áruházláncok árpolitikája ellen