A cég így kivételt képez az állami társaságok között, mivel azok zömét – miként azt Nagy János elnök a napokban bejelentette – az újonnan létrehozott Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács hosszabb távon is megtartaná.

A Bábolna Zrt. értékesítéséről hatályos kormányhatározat is rendelkezik. A társaság privatizációjára leghamarabb jövőre nyílhat mód. A cég akkor lesz eladható, ha befejeződnek a magánosítást megelőző, a kormány által előírt intézkedések: azaz ha a Bábolnához tartozó szendrői és kerteskői gazdaságot előzetesen értékesítették, a Bábolna Zrt. tulajdonában lévő Bábolna Élelmiszeripari Zrt. végelszámolását befejezték, a Bábolna Ménesbirtok Kft. haszonbérleti szerződését rendezték, illetve a Bábolna Zrt.-t mentesítették az MFB PHARE-Hyferp-hitelétől.

A bábolnai növénytermelés ma 5,4 ezer hektár szántón folyik, míg a cég szendrői gazdasága 4,7 ezer hektár szántót és legelőt művel, emellett takarmányt gyárt és juhokat tenyészt.

Termelőtevékenységet a Bábolna Zrt.-n belül ma e két egység végez, míg a szintén Bábolnához tartozó kerteskői gazdaságot bérbe adták, s ott lótartással foglalkoznak. Ez utóbbi 484 hektár állami területet használ. Így a Bábolna Zrt. ma összesen 10,6 ezer hektár, tízéves haszonbérleti idejű állami földet művel. A haszonbérlet 2011-ben jár le. A cég további 2,3 ezer hektár, Bábolna térségében található erdőt is használ, amelyet a magánosítás előtt „leválasztanak” majd a társaságról.

A cég tehát már ma is döntően növénytermeléssel foglalkozik, de a privatizációhoz a kormány által előírt további profiltisztítást kell végrehajtani. Ez gyakorlatilag az említett szendrői és kerteskői gazdaság eszközvagyonának értékesítését jelenti a hozzájuk tartozó földekkel együtt. Eddig azonban a két egységre – háromszori pályáztatás ellenére – nem akadt vevő, illetve egyes ajánlatokat az alacsony ár és a vagyonvesztési kockázat miatt kellett elutasítani. A legutolsó eredménytelen tender a napokban zárult le. Ugyanakkor a Bábolna Zrt. és a földek vagyonkezelését végző Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) haladéktalanul új értékesítési pályázatot ír ki – közölték lapunkkal az ÁPV illetékesei.

További 500-700 hektárral csökkenti majd a Bábolna Zrt. földterületeit, ha megoldódik a tartós állami tulajdonban lévő Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. szívességi földhasználati ügye. A kormány határozata szerint ennek rendezése is a Bábolna-privatizáció előfeltétele. Megoldásként az NFA várhatóan közvetlenül a Bábolna Nemzeti Ménesbirtokkal köt földhasználati szerződést, így az említett nagyságú terület kikerül a Bábolna Zrt. haszonbérletéből.

Az ÁPV tájékoztatása szerint e tranzakció lezárás előtt áll. Ezután a társaság 4,8-5 ezer hektárral vehet majd részt a privatizációban.
A bábolnai vállalat sokáig a magyar agrárgazdaság „zászlóshajójának” számított 23 ezer hektár földterülettel és 40 milliárd forintot is meghaladó árbevétellel. Tevékenysége a szárnyas- és sertéstermelésre, illetve az élelmiszeriparra is kiterjedt.

A veszteséges gazdálkodás miatt mára a vállalatcsoport két társaságra olvadt: az egyik a privatizálandó Bábolna Zrt., amelynek 99,8 százalékos tulajdonosa az ÁPV, a másik a Bábolna Zrt. leányvállalata, a 2004-ben létrehozott és jelenleg végelszámolás alatt álló Bábolna Élelmiszeripari Zrt.

Négymillió eurót kell visszafizetni

A magánosítás előtt a Bábolna Zrt.-nek vissza kell fizetnie egy 4 millió eurós MFB-hitelt, amelyet a bank – az úgynevezett PHARE-Hyferp-program keretében –még 2000-ben folyósított egy takarmánykeverő üzem rekonstrukciójára és fejlesztésére. A társaságnak ezenfelül kereskedelmi banki adóssága nincs, az APEH-nek viszont egymilliárd forinttal, az ÁPV-nek 287 millió forintos tulajdonosi kölcsönnel tartozik. Az idei aszály a cég kukoricatermésében jelentős károkat okozott, így a magas piaci árak ellenére várhatóan veszteséges lesz 2007-ben.

Forrás: Világgazdaság