A Felsőoktatási és Tudományos Tanács ez év nyarán hozta létre a felsőoktatás és a munkaerőpiac kölcsönhatását elemző munkabizottságát, amely azt tűzte ki célul, hogy egy folyamatos, egyeztető platformot biztosítson. November 7-ére a kereskedelmi és ipari, valamint az agrárkamara képviselőit hívták meg, tegnapra szélesítették a kört, az összes nagy munkaadói szervezet, az érintett tárcák, állami intézmények vezetői is hivatalosak voltak a megbeszélésre. Ám a 35 invitált helyett mindössze tízen ülték körbe az asztalt.

Holott hasznos lett volna mindenkinek, ha meghallgatják a munkabizottság elnökének, Benedek Andrásnak az előadását, hiszen számos olyan tényre hívta fel a figyelmet, amely komolyan érinti a munkaadókat.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanszékvezetője kijelentette, jelenleg a diplomások helyzete viszonylag jó, hiszen nagy irántuk a kereslet, relatíve kicsi a körükben a munkanélküliség, és az alacsony végzettségűekhez képest jól megfizetik őket. Ám a mélyben feszültségek húzódnak, amelyre sürgősen megoldást kell találni.

Az évtized végén jönnek ki az egyetemi, főiskolai iskolapadokból azok a fiatalok, akik még a régi rendszer szerint tanultak, s velük szemben komoly sztereotípiákat fogalmaznak meg a foglalkoztatók. S ugyanekkor végeznek tömegesen azok, akik már az új típusú alapképzést (BA, BSc) kapták, ám csak kevesen tudják, ezek a diplomások mit és mennyit tudnak, a szakképzettségük mire teszi őket alkalmassá. S nő majd az álláskeresők száma is.

Manherz Károly, az oktatási tárca szakállamtitkára arra hívta fel a figyelmet, a multik nem támaszkodnak eléggé az egyetemeken, főiskolákon szerzett szakmai tudásra. Gyakran csak azt követelik meg a leendő munkavállalóiktól, hogy ismerjenek nyelveket, s majd ők felkészítik kollégáikat a speciális feladataikra. Mindez pedig eltorzítja az oktatás és a munkaerőpiac kapcsolatát.

Forrás: Világgazdaság