"A bor nemzeti identitásunk része, ezért európai ügy. Nincs vita köztünk a Bizottsággal, de itt az Európai Parlamentben sem, hogy a borszektor alapvető reformjára szükség van. Itt az EP-ben megbukott a Bizottság javaslata, az alkoholtartalom fokozására továbbra is engedélyeznünk kell a cukrozást. Pozitív elmozdulást jelent az is, hogy a nemzeti borítékok felosztása nem elsősorban a borbüdzséből való múltbéli részesedés, hanem emellett a termelési referenciák és a bortermelő terület alapján történhet" – mondta a képviselő, az MTI-hez eljuttatott tájékoztatása szerint. 
    

"A történelmi referenciák idejétmúlt kritériumai azt eredményeznék, hogy azokat az államokat büntetnénk meg, amelyek nem felelősek a túltermelésért, mert már korábban is a minőségre törekedtek a mennyiség helyett, és azoknak adnánk ismét több pénzt, amelyek eddig is nagy feleslegeket termeltek. A végső kompromisszum az lehetne, ha a nemzeti borítékokat kétharmad arányban a terület és termelési mennyiség, és csak egyharmad arányban a történelmi referenciák alapján osztanánk el" – javasolta Tabajdi Csaba. 
   

 Helyeselte a marketingre és promócióra fordítható támogatások növekedését, mert piacot kell teremteni az európai boroknak. Erre azonban – jegyezte meg – nem csak az unión kívül, hanem belül is szükség lenne. Pozitívnak nevezte a lepárlási támogatások nagymértékű csökkentését, a források átcsoportosítását is. 
  

  "Ugyanakkor meggyőződésem, hogy a kivágási támogatások koncepciója elhibázott, mert az elsősorban az új tagállamokban vezetne nagymértékű ültetvénykivágásokhoz, és nem azokban az országokban, ahol a feleslegek képződnek. Különösen hátrányosan érintheti ez az új tagállamokat, mert magas minőséget termelő szőlőterületeket is ki fognak vágni. Ezért javasoltam azt, hogy a borköltségvetés egészét a nemzeti borítékokban osszák szét a tagállamok között, akik saját maguk döntik el – az uniós szabályozással összhangban – hogy azt kivágásra, ültetvény-modernizációra, marketingre, vagy más egyéb támogatási formára fordítják. Ez rugalmasabb, igazságosabb rendszert eredményezne" – vélekedett.
    

Reményét hangoztatta, hogy a tagországok kormányait képviselő Tanácsban tovább sikerül majd módosítani a borreform koncepcióját, "mert az jelenlegi formájában még mindig súlyos károkat okozna az európai borszektor egészének, de különösen az új tagállamok szegényebb bortermelő régiói számára."

    A borreformmal kapcsolatos vitában szintén felszólaló Harangozó Gábor szocialista EP-képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon jó borok vannak, nem termelnek felesleget, és a borágazat – további ráfordításokkal – abszolút növekvőképes.

    Rámutatott ugyanakkor a marketing fontosságára is, hiszen a legkiválóbb borok is eladhatatlanok, ha senki sem ismeri őket. Különösen az új tagállamokban, a szerkezetváltást elősegítő beruházások megvalósítása érdekében javasolta a nagyobb nemzeti költségvetési keretek kialakítását.

    Harangozó szerint éppen ezért elfogadhatatlan az a történelmi – lepárlási támogatáson alapuló – támogatási rendszer, amely főleg a túltermelésért felelős országoknak kedvez. 

    "Ne azok legyenek a reform kedvezményezettjei, akik eddig lepárlásra termeltek, és ezért sok támogatást kaptak. Magyarország eddig nem lepárlásra termelt, így nem kapott ilyen támogatást. Elfogadhatatlan, hogy ezért a jövőben kevesebb pénzt kapjon" – mondta. 

    A képviselő támogatta, hogy az Európai Unió továbbra is tegye lehetővé a cukorral történő alkoholtartalom-növelést azokon a területeken, ahol ez hagyományosan alkalmazott módszernek minősül. Szerinte ha egy bornak jó a minősége, akkor mindegy, hogy cukor hozzáadásával készült-e.

Forrás:MTI