A sörfőzők és a pálinkafőzők védőszentjének, Szent Miklósnak ünnepét a magyar pálinka napjává kívánja emelni a lovagrend. E törekvés szellemében ünnepségsorozatot rendeztek Győrött pálinkaszenteléssel a Szent Miklós görög katolikus templomban, a határátkelőn pedig az országba belépőket ajándékozták meg. 
    

Hét nyelven készült ismertetőt adtak át nemzeti italunkról a kóstoló mellett a magyar földre lépő vendégeknek utalva arra, hogy a különleges nedű ízvilágáról nem túlzás állítani, hét nyelven beszél. 
   

 Volt aki meglepődött, volt aki némileg zavarodottan, értetlenkedve intett nemet a kínálásra, de legtöbben vették a lapot és felvidulva köszönték meg a kedves gesztust a lovagrend sötétzöld bársony dísztalárba öltözött tagjainak. 
    

A dísztalárt az egyesület szabályai szerint kizárólag hivatalos rendezvényeken lehet viselni – magyarázta Békési Zoltán, az egyesület főpohárnoka. Öltözékének része az ezüst csobolyó. A főpohárnok nyakában lógó díszes edénykében tartják az év zászlós pálinkáját, amit a gyulai országos pálinkaversenyen választottak ki idén áprilisban. 
    

Az egyesület címere két koccintásra emelkedő kezet ábrázol, jelképezve a barátságot, amit a lovagrend tagjai kiemelten fontosnak tartanak. A címert díszítő Nap és Hold a pálinka kétarcúságára figyelmeztet: lehet gyógyszer és méreg – mondta a főpohárnok. 
   

 Az egyesület négy éve alakult, ma már harmincnál több tagja van. Az alapítók a pálinka szakma vezető emberei voltak, rajtuk kívül ma már a közélet számos prominense képviselteti magát a lovagrendben. 
    

Az a céljuk, hogy füstös kiskocsmák italából szalonitalt, a beltartalmához méltó italt varázsoljanak – avat be teendőikbe Barabás Attila, a lovagrend kincstárnoka. A fontos tisztség viselője állítja, hogy az égetett szeszes ital a világ egyik legértékesebb nedűje. Elég csak arra gondolni, hogy egy liter 50 fokos pálinkához 12-13 kilogramm gyümölcsre van szükség. A pálinka rangjának visszaszerzése dolgában fontos dátum volt 2002, akkor született rendelkezés arról, hogy a szeszből, gyümölcsaromából és vízből összeállított kommersz italokat nem lehet pálinkaként eladni. 
    

Természetesen van még elég tennivaló, hogy a pálinka egykor elfoglalt helyét visszaszerezze az itókák rangsorában. Mert a magyar pálinkának évszázadosak a tradíciói – hangsúlyozzák a lovagrend tagjai. A pálinkafőzés kezdetei az 1300-as évekre nyúlnak vissza. Mátyás korában pedig már kultúrája volt az égetett szeszes italnak. Be is tiltották a gabonából történő szeszfőzést az országban, amikor éhínség fenyegetett.

Forrás:MTI