– Az első három évben földben termesztették a rózsát, most pedig a kókuszdió rostjában. Miért váltottak? – érdeklődtem Markovics Tibortól, a cég ügyvezetőjétől.
– A kókuszdió rostja semleges anyag, amiből az öntözővízzel együtt kapja meg a növény a mikro- és makroelemeket, pontosan a neki szükséges mennyiségben. Amíg földben termesztettük, nem tudhattuk, hogy a tápanyagok eljutnak-e a növényhez. Ezzel a módszerrel kétszer annyi virágot szedünk, ráadásul jobb minőségben, tehát drágábban is tudjuk eladni.
– Milyen időnként szedik le a rózsákat, és kinek adják el?
– Mindennap szednünk kell, különben túlnyílnak. A leszedett rózsát négy-öt fokos hőmérsékleten néhány napig tároljuk, majd elszállítjuk a szigetszentmiklósi nagybani piacra, a legnagyobb hazai virágpiacra.
– Fel tudják venni a versenyt a külföldi virágtermesztőkkel?
– Nehezen, ugyanis a vágott virágok zöme importból származik. Itthon a termesztés technológiája még nem annyira fejlett, hogy novembertől márciusig olyan minőségű rózsát állítsunk elő, mint a például a hollandok. A fűtést itthon is megoldjuk, de a mesterséges fényviszonyokat még nem alkalmazzuk. Egy hektár mesterséges megvilágítása legalább 60 millió forintba kerülne. Ezt mi még nem engedhetjük meg magunknak, mert a hazai villanyárak mellett a többlettermésből vagy a jobb minőségből nem biztos, hogy megtérülnének a hatalmas költségek. A hollandok már nem termesztenek mesterséges megvilágítás nélkül, sőt a jobb fotoszintézis érdekében a növényházakban megnövelik a levegő szén-dioxid-tartalmát. Ezt jövőre már mi is alkalmazni szeretnénk.
– Gondolom, maga a növényház sem olcsó mulatság…
– Emiatt bővül nagyon lassan a hazai rózsakertészet. Egyhektárnyi növényház megépítése megközelítően 150-200 millió forintot emészt föl. Olcsóbban is megoldható, de csakis a mennyiség és a minőség rovására. A komoly beruházás mellett pedig igen sok kétkezi munkát is igényel a rózsatermesztés, nálunk a két növényházban huszonöten dolgozunk.
– Mitől függ, hogy mennyiért tudják eladni a rózsákat?
– A jelentős import miatt a holland és német tőzsdék határozzák meg a hazai árakat. Ez a fajtától és a szár méretétől függően változik. A nyolcvan centiméter szárhosszúságú rózsa akár háromszor-négyszer is többe kerülhet, mint a negyvencentis. Viszont a hazai piac mellett exportálni is tudunk, újabban Romániába is szállítunk. Nagyon oda kell figyelni a termesztésre, mert elegendő egy-két szakmai hibát elkövetni, és ugrik a nyerseség. Nagy kockázatot jelent a növényvédelem, és persze az időjárás, hiszen a rózsa nem szereti a tartósan negyvenfokos meleget.
– Nem gondoltak arra, hogy bővítsék a termelést?
– Két éve dupláztuk meg területünket, és csak egy-két év múlva gondolkodhatunk újabb lépésen. Ha még egy hektárral növekedne a területünk, akkor az ott megtermesztett rózsát már nem a hazai piacra vinnénk, hanem a tőzsdére.

Forrás: SZOL