Úrrá lett az idegesség a nemzetközi piacokon. A kisebb megszakításokkal két hete tartó lejtmenet irama felgyorsult. Az amerikai jegybank borús gazdasági előrejelzése kamatcsökkentési találgatásokat indított el, amelyek tovább gyengítették a dollárt, s – e folyamat tükörképeként – drágították az olajat. Újabb rekordok születtek, s e rossz hangulatban a tőzsdék indexei megint nagyot estek.

Az olaj hordónkénti ára ismét megostromolta a százdolláros szintet, 99,29 dolláron tetőzött szerdán, majd 98 dolláron szilárdult meg a csökkenő amerikai készletekről közzétett friss adat nyomán. Az amerikai valuta gyengülése most erőteljesen befolyásolja az energiahordozó árát, a befektetők a nyersanyag-spekulációban keresnek menedéket. Az eurót tegnap 1,4845 dolláron is jegyezték, ez újabb csúcspont, illetve mélypont -, nézőpont kérdése.

A tőzsdék zuhanását – e fejlemények nyomán – az ázsiai piacok indították el. Tokió 2,5, Hongkong 4,1 százalékot zuhant, aztán az európaiak 1,5-2,5 százalékkal ereszkedtek lejjebb. New York pedig egyszázalékos veszteséggel nyitott, amely a kereskedés során növekedett. A korábbi nemzetközi pénzpiaci kiigazítások tapasztalatai alapján pedig nem is meglepő, hogy Budapest az átlagot meghaladóan süllyedt, a BUX 2,6 százalékkal, azaz 677 ponttal csonkult, s 25 310 ponton zárt. Egy hét alatt több mint ezer pontot adott le.

A Mol és az OTP mellett az ingatlanérdekeltségű papírok gyengültek. A térségi tőzsdék is szenvedtek, de Varsó egy százalék alá szorította a hanyatlást. A valuták is megérezték a globális aggodalmak fokozódását. Az eurót reggel 257 forint körül jegyezték, ilyen gyenge szinten utoljára szeptember elején áll az árfolyam, de akkor is rövid ideig. Délutánra a kurzus 256-ra igazodott vissza, este azonban újra 257-re változott.

A lélegzetvételnyi keddi szünet után a tőzsdéket az amerikai jegybank (Fed) előrejelzése, s a legutóbbi kamatdöntő ülésről kiadott jegyzőkönyve hozta izgalomba. Míg a kormányzótanács tagjai és a regionális jegybankok elnökei júniusban még 2,5-3 százalékos gazdasági növekedést prognosztizáltak 2008-ra, addig most 1,5-2,5 százalékot valószínűsítenek, vagyis jócskán lefaragtak a korábbi előrejelzésből. S úgy vélik, a gazdasági növekedést nagyobb kockázatok övezik, mint az infláció alakulását. Bizonytalanok az ingatlanpiacon kibontakozott hitelválságot illetően. Ha további nagy banki veszteségekre derül fény, akkor a befektetők bizalma még jobban megroppanhat, s még súlyosabb lehet a gazdasági hatás.

Erre utalt egyébként torontói beszédében Alan Greenspan, a Fed volt elnöke. Azt mondta: a hitelpiacok élénkítésére tett kísérletek azért nem hoznak különösebb eredményt, mert mind többen ismerik fel, hogy hosszú ideig eltarthat, amíg az Egyesült Államokban az üresen álló lakásokat, családi házakat sikerül eladni. Sőt, Henry Paulson amerikai pénzügyminiszter egy interjúban ehhez hozzátette: jövőre sokkal több jelzálogcsőd lesz, mint az idén volt. A fejlett országokat tömörítő OECD úgy számítja, a kétes jelzáloghitelek állománya megközelíti a 900 milliárd dollárt, s miután 2008-ban ezek kamatait is kiigazítják, a válságból fakadó veszteség elérheti a 200-300 milliárd dollárt. Tegnap ehhez kapcsolódóan újabb jelzést adott a japán Mitsubishi óriásbank, amelynek első félévi profitja 50 százalékkal csökkent a jelzálogpiaci vihar nyomán.

Vagyonkezelő cégek elemzői mindinkább úgy látják, hogy napról napra romlik a helyzet, s a hitelválság romboló erői behatolnak a reálgazdaságba. A Standard and Poor’s európai vezető közgazdásza még további tőzsdei kilengéseket vár, s a hitelminősítő 1,8 százalékra vitte le az amerikai gazdasági növekedésre adott előrejelzését. Jean-Michel Six a Reutersnek megjegyezte, hogy a két százalék alatti bővülés az USA-ban valójában stagnálásnak számít. Az S&P szerint immár negyven százalék a valószínűsége annak, hogy recesszió bontakozik ki az amerikai gazdaságban. Six úgy véli, a Fed jövőre 3,5 százalékra viszi le a mostani 4,5 százalékról a kamatot.

Az amerikai jegybank azoknak látszik igazat adni, akik kamatcsökkentésre játszanak. Ezt jelzi, hogy az amerikai állampapírok hozama kétéves mélypontra esett. Az októberi ülésről kiadott jegyzőkönyv viszont arra utal, a döntéshozók éles vitában eresztették lejjebb a kamatot 0,25 százalékponttal, s egyáltalán nem fontolgatták a további monetáris könnyítés eshetőségeit. Talán azért sem, mert egészen 2010-ig a lehetőségektől elmaradó gazdasági növekedésre számítanak.

A Bloomberg hírügynökség mindenesetre jellemző vélekedésként idézte Kurt Karlt, a Swiss Reinsurance amerikai vezető elemzőjét, aki azt mondja, hogy a piacokon csak lassan kezdik megérteni, milyen súlyos a helyzet a pénzügyi piacokon, s hogy ez mit jelent a gazdaságok számára. Éppen ezért merül fel az egyre feszítőbb kérdés, mire vár a Fed?

 Forrás: NOL • Blahó Miklós