Kapcsolatfelvétel

Hírek

Kiskapu: így játsszák ki az ekáert!

Meglepően könnyen ki lehet játszani az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszert (ekáer) a lapunknak nyilatkozó szakértők szerint – írja a Magyar Nemzet. Ráadásul az előírások alól kibújni szándékozókra azt sem lehet ráfogni, hogy szabálytalanul járnak el: ők csupán kihasználják a rendszerben rejlő kiskapukat.

Létrehozva:

|

Az ekáer működését alaposan ismerő források véleménye alapján ha a rendszer bevezetésével még várnak, akkor az első négy-öt hónapban kialakult káoszt meg lehetett volna előzni. Kiemelték, hogy amikor egy törvényjavaslat közismertté válik, máris lehet látni, hogy a piaci szereplők hol akarják azt kijátszani, így arra már a bevezetés előtt fel lehet készülni. – A konzultáció minden adóváltozás előtt fontos folyamat volna, ez azonban hiányzott az ekáer bevezetése előtt – jegyezték meg. Megpróbáltunk utánajárni annak, hogy a kiskapuk kihasználása miatt mennyivel kevesebb bevétel folyik be az államkasszába annál, ami optimális esetben érkezhetne, de ezt a szakértők még felbecsülni sem merték.

Többtonnányi árut játszottak ki

Ahogy a napokban kiderült, több száz tonnányi magyar áru kerülhet külföldre úgy, hogy nem szerepel az ekáerben. Ha például valaki 500 kilogrammnál kevesebb úgynevezett kockázatos terméket, például gyümölcsöt szállít külföldre, nem köteles ekáer-számot kérni.

Idén különösen sok magyar meggy jutott ki a külföldi piacokra, egyebek mellett épp az ekáer rendszerben lévő kiskapunak köszönhetően. A Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács becslése szerint 20-25 ezer tonna meggy lépte át a határt idén, míg egy átlagos évben 10-12 ezer tonna ilyen gyümölcs hagyja el az országot. Ledó Ferenc, a szervezet elnöke a Magyar Időknek úgy nyilatkozott, hogy többtonnányi árut a rendszert kijátszva, 3,5 tonna alatti gépjárművekkel szállítottak át a román határon, onnan pedig kamionokkal utaztatták tovább Bukarestig.

Ha nem kockázatos termékről van szó, akkor a 3,5 tonna alatti gépjárművek fuvarozásához nem kell ekáerszámot kérni. A meggy azonban kockázatos, ilyenkor a kisebb autókra is kellene számot kérni. Itt is van azonban mentességi határ, ha az áru nem éri el az 500 kilogrammot vagy az egymillió forintot, akkor ezekre a fuvarokra nem kell szám – részletezte lapunknak Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna adószakértő.

 

„Ezt kivédeni lehetetlen”

Ezek alapján tehát feltételezhető, hogy aki el akarja kerülni a regisztrációt, az ezzel a módszerrel szállítja külföldre az árut, így ez nem számít törvénysértőnek. Ha több autó is átmegy így a határon, könnyen és gyorsan összejöhet a több tonna. A szakértő szerint az ilyen típusú kijátszás ellen nehéz védekezni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV), mert ha van egy szabály, akkor abban mindig van kiskapu is, ezt kivédeni lehetetlen. A kockázatos termékekre vonatkozó szigorúbb előírások pont azt a célt szolgálják, hogy az adócsalással érintett termékeknél ne lehessen ezeket könnyen kijátszani. A kisebb értékhatárban meghatározott mentesség pedig az adminisztráció egyszerűsítését szolgálta volna.

 

A szakértő hozzátette, ki lehet kerülni úgy is a rendszert, ha az autóra a mentes érték- vagy súlyhatár feletti árumennyiséget raknak fel, de a címzett az okiratok szerint több vevő. Az ekáerszám igényléséhez ugyanis csak az ugyanazon feladótól ugyanazon címzett részére történő fuvarozást kell összeszámítani.

 

Túl gyorsan vezették be a rendszert

A Nemzetgazdasági Minisztérium korábbi közleménye szerint augusztus végéig hét százalékkal, 136,7 milliárd forinttal több volt az áfabevétel, mint az előző év azonos időszakában. Szerintük a növekedésben az online pénztárgép mellett a március 1-jétől éles üzembe állított ekáer is szerepet játszott. A tárca az idei költségvetésben 60 milliárd forint többlet-áfabevétellel számol a rendszer működésének hatásaként. A minisztérium nyár végi közlése szerint 47 ezer cég regisztrált a rendszerben, és 5,3 millió bejelentés érkezett, ennyi tranzakció jutott az adózóktól a hatóság tudomására.

– Szervezetünk tagsága jellemzően a 3,5 tonna össztömeg fölötti járművekkel díj ellenében, szolgáltatókból tevődik össze. Az ilyen kicsi járművekkel végzett áruszállítás nem engedélyköteles tevékenység. A NAV-nak azonban minden olyan eszköz rendelkezésére áll, amely a többi, nem fuvarozással foglalkozó vállalkozás esetében is a tevékenység jogszerűségének az ellenőrzésére szolgál. Önmagában az, hogy az áru fuvarozása 3,5 tonna össztömeg alatti járművel történik, még nem jogellenes. Nincs tudomásunk olyan előírásról, amely bizonyos áruk fuvarozását ebben a körben meghatározott járműmérethez kötné – közölte lapunkkal a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestületének jogtanácsosa. Bálint Annamária hozzátette, az előzetes konzultáció igénye a fuvarozók, a feladók és a lerakók részről is felmerült a rendszer bevezetés során.

Hasonlóról számolt be egy neve elhallgatását kérő ügyvédi iroda munkatársa, aki rendszeresen foglalkozik ekáerrel kapcsolatos esetekkel. Elmondta, hogy az általános piaci reakciók és saját ügyfeleik visszajelzése alapján túl gyorsan vezették be a rendszert, ami főként az elején sok gyakorlati jogértelmezési problémát és technikai fennakadásokat is okozott. Kiemelte, ők nem tapasztalták, hogy a gyors bevezetés a rendszer kijátszhatóságát növelte volna. Mint mondta, a NAV mind magával az útdíj-nyilvántartó rendszerrel, mind célzott vagy szúrópróbaszerű ellenőrzésekkel kiszűrheti a rendszer használatát elkerülni igyekvő adózókat.

 

Akadályozza az uniós határokon átnyúló szabad mozgást

Szakmailag a legkomolyabb aggályuk az, hogy a rendszer egyértelműen akadályozza az áruk uniós határokon átnyúló szabad mozgását, ezért fennáll a lehetősége, hogy az unió alapszabadságába ütközik. Biztos benne, hogy a beszerzéseket hátrányosabban érintő elemeket is tartalmaz. Szerinte a rendszer legfőbb hátránya, hogy az amúgy méltányolható célt, tehát az áfacsalás kiküszöbölését az adózók adminisztratív terheinek a jelentős növelésével éri el. Ezt valójában az adóhatóság informatikai fejlesztése útján, talán kicsivel hosszabb előkészítés után kellett volna elérni.

mno

 

Tovább olvasom
Hozzászólás küldése

Hozzászólás

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hírek

Közel harmincezren az Erdõbarát Rendezvényeken

Április 22., a Föld napja ismét ráirányítja a figyelmet a természeti környezet, az erdõk fenntartható használatának problémájára. A Pilisi Parkerdõ tavaly vezette be az Erdõbarát Rendezvény minõsítési rendszert, hogy ezzel segítse az erdei sport- és túraprogramok szervezõit és résztvevõit a közös cél, a természeti értékek, az erdõ ökológiai egyensúlyának megóvásában. Eddig már közel száz sportszervezõ csatlakozott a minõsítési rendszerhez. A Parkerdõ célja idén tovább bõvíteni a nagy sikerrel indult kezdeményezést.

Létrehozva:

|

Szerző:

2022-ben közel harmincezer fõ vett részt 217 regisztrált rendezvényen, melyek jellemzõen erdei sportesemények, teljesítménytúrák, terepfutó- és erdeikerékpár-versenyek voltak. Az erdei versenyek szervezõi által befizetett erdõfenntartási hozzájárulás több mint nyolcmillió forintot tett ki. Összehasonlításul: a Pilisi Parkerdõ évente megközelítõleg 400 millió forintot fordít saját forrásból az erdei turisztikai infrastruktúra fenntartására.

Az erdõtörvény kimondja, hogy bár az állami erdõterületek zöme szabadon látogatható, üzleti célú hasznosításukhoz az erdõkezelõ hozzájárulására van szükség. A Budai-hegység, a Pilis és a Visegrádi-hegység, valamint a Gödöllõi-dombság a fõváros közelsége miatt az ország leglátogatottabb erdei közé tartoznak. Ez igaz a fizetõs, nevezési díjas erdei sportrendezvényekre is: évente több száz ilyen verseny és teljesítménytúra zajlik az említett területen. A minõsítési rendszer bevezetésére azért is szükség volt, mert a Budapest környéki erdõk jóformán elérték befogadóképességük határát, és a látogatottság idõnként veszélyezteti az erdõk természetes értékeinek megóvását.

Fotó: Pilisi Parkerdõ

A Pilisi Parkerdõ célja, hogy a sikeres tavalyi év után – amikor közel száz verseny- és rendezvényszervezõ csatlakozott a kezdeményezéshez – tovább bõvüljön az Erdõbarát Rendezvény minõsítést elnyert programok és versenyek köre, és 2023-ban minél több szervezõ, illetve úgynevezett „instant túra” (rajtidõponthoz nem kötött, de nevezési díjas túralehetõség) kapcsolódjon a Erdõbarát Rendezvények minõsítési rendszerhez. Ezek az események megtalálhatók a Pilisi Parkerdõ honlapján is.

A bõvülést segíti, hogy az erdei rendezvények szervezõi is egyre nagyobb számban ismerik fel, hogy az általuk rendezett verseny, túra, egyéb fizetõs rendezvény helyszíne, az erdõ nem egyszerû adottság, amely „csak úgy ott van”, hanem komoly szakértelemmel és jelentõs ráfordítással létrehozott, fenntartott komplex életközösség. Ennek megóvása az erdõgazdálkodó, a természetvédelmi szervezetek és az erdei rendezvények szervezõinek közös felelõssége. Így az Erdõbarát Rendezvény rendszerben részt vevõ szervezõk elkötelezettek abban, hogy az általuk szervezett események az erdei életközösséget a lehetõ legkevésbé zavarják, nem terhelik az erdõt hulladékkal, a pályákat kizárólag újra felhasználható szalagokkal jelölik és az összes szükséges engedélyt beszerzik.

agrotrend.hu / Pilisi Parkerdõ Zrt.

Tovább olvasom

Hírek

Elkezdődött az agrártámogatási egységes kérelmek benyújtásának időszaka

Elkezdődött az agrártámogatási egységes kérelmek benyújtásának időszaka, a gazdálkodók április 7. és május 15. között adhatják be szankciómentesen a szükséges dokumentumokat a Magyar Államkincstárhoz (MÁK) – mondta Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár a kétnapos VIII. Duna-Tisza közi Agrár Expón, Kiskőrösön.

Létrehozva:

|

Szerző:

A politikus hangsúlyozta: az egységes kérelmek a továbbiakban is beadhatók, június 9-éig azonban már csak szankcióval együtt fogadja be az igényeket a MÁK.  

Czerván György a mezőgazdasági és a kertészeti munkákról elmondta: a területek többségén már javában zajlik a talaj és a magágy előkészítése.

A termelők őszi búzát mintegy 963 ezer hektáron, őszi árpát mintegy 239 ezer hektáron, őszi káposztarepcét pedig több mint 281 ezer hektáron vetettek. Az őszi gabonák állapota többségében megfelelő – mondta.

A tervek szerint a gazdák tavaszi árpát több mint 55 ezer hektáron, kukoricát mintegy 1,1 millió hektáron, míg napraforgót közel 658 ezer hektáron vetnek majd – tette hozzá.

Foto:123RF

Mint mondta: az idei évtől a juh- és kecsketartók új támogatást igényelhetnek. A tenyészkos és -bak tenyésztésbe állításához az agrártárca az idén mezőgazdasági csekély összegű támogatást nyújt.

Az államtitkár hangsúlyozta, a minisztérium 1,7 milliárd forint összegű kerettel jövedelempótló támogatást hozott létre a madárinfluenza miatti károkkal leginkább érintett kacsa- és libaágazatok részére. A Magyar Államkincstár a támogatási kérelmek nyomtatványait április 15-éig küldi ki az érintetteknek.

Czerván György szólt a Nemzetgazdasági Minisztérium Azonnal cselekszünk elnevezésű programjáról is. A madárinfluenza miatt bekövetkezett foglalkoztatási nehézségek enyhítésére – elsősorban a vágó- és feldolgozó vállalkozások számára – a nemzeti költségvetésből mintegy egymilliárd forintos összeg áll rendelkezésre.

A Bács-Kiskun megye egyik legnagyobb rendezvényén, a kiskőrösi agrárexpón 140 termelő mintegy 2 500 terméket állított ki.

agrotrend.hu / MTI

Tovább olvasom

Hírek

Kiaknázatlanok a magyar-román agrárkapcsolatok

A magyar-román élelmiszergazdasági kapcsolatok fejlesztésében számos kiaknázatlan lehetőség rejlik – mondta Feldman Zsolt az Országos Takarékpénztár (OTP Bank) Befektetői konferenciáján, Budapesten.

Létrehozva:

|

Szerző:

A Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta: van igény a jó minőségű magyar élelmiszerre Romániában – ezt mutatják az adatok is – hiszen a magyar agrárgazdaság számára keleti szomszédunk a második legfontosabb export célország volt az elmúlt években, 2016-ban részesedése az agrárkivitelből 11,5% volt.

Feldman Zsolt kifejtette: 2016-ban a magyar-román agrár-külkereskedelemben a magyar kivitel értéke 927 millió euró, a behozatal mintegy 250 millió euró volt, az aktívum 678 millió eurót tett ki tavaly. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: a gabona- és olajos növény kivitele logisztikailag romániai kikötőkből zajlik, ez részben megjelenik a statisztikákban is.

A Romániába irányuló agrártermékek közül a helyettes államtitkár megemlítette: jelentős a búza, a kukorica, a búzaliszt, a takarmányok és a különböző tejipari termékek kivitele, kedveltek még a baromfi- és sertéshúsok valamint a csokoládé tartalmú élelmiszerkészítmények is.

A magyar termékek elismertek, népszerűek, nem csak a magyarok által lakott régiókban. Gyártói és saját márkás termékekként is szép számmal találhatók a nagy élelmiszer-forgalmazó láncok polcain is – fogalmazott a helyettes államtitkár.

Feldman Zsolt kiemelte: Románia gazdasága folyamatosan bővül, megelőzve több régióbeli országét: 4,8%-kal növekedett az ország gazdasága 2016-ban, az élelmiszeripari termékek és nem alkoholos italok áfájának 24%-ról 9%-ra való csökkenése komoly fogyasztásnövekedést eredményezett. Az országban továbbra is élénkülő belső kereslettel és fogyasztással számolhatunk, ezért a magyar vállalkozásoknak is számos potenciális lehetőség rejlik keleti szomszédunk piacán.

Mindkét ország érdeke a magyar-román vállalatok hatékonyabb együttműködése, hiszen önállóan a jelenlegi tőkeellátottsággal nehéz versenyképesnek lenniük a nyugat európai élelmiszeripari cégekhez képest. Hozzátette: meg kell találni a kölcsönösen előnyös üzleti kapcsolatokat, a magyarországi és romániai befektetési lehetőségeket és megteremteni a megfelelő finanszírozási formákat annak érdekében, hogy a térség versenyképessége felzárkózhasson nyugati szomszédjaink régióihoz – jegyezte meg a helyettes államtitkár.

agrotrend.hu / FM

Tovább olvasom

Legtöbbet megtekintett

Copyright © 2023. agrotrend.hu | Minden jog fenntartva!