– A kormány agrárpolitikájának szerves része a kis- és családi gazdaságok helyzetbe hozása. Melyek a legfontosabb lépések és eredmények ezen a területen?

A kis és közepes, valamint a családi gazdaságok fejlesztésére az elmúlt években átfogó programok indultak. Ezek egyaránt irányultak a földhasználatra, a foglalkoztatás költségeinek és adminisztratív terheinek csökkentésére, a finanszírozási helyzet javítására, az értékesítési lehetőségek bővítésére, valamint a támogatások hatékonyabbá tételére. Közülük kiemelkedő fontosságúak a birtokpolitikai intézkedések, mivel az eredményes gazdálkodás alapja a megfelelő mennyiségű terület művelése. Jelentős lépéseket tettünk az osztatlan közös tulajdon megszüntetése, egy immár több évtizede húzódó probléma megoldása irányába. A Kormány 2010-ben meghirdette a „Földet a Gazdáknak Program”-ot, melynek keretében a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) és a nemzeti park igazgatóságok nyilvánosan meghirdetett, mindenki számára hozzáférhető pályázati eljárás útján adnak haszonbérbe – egységes elvek mentén – állami termőföldeket.

A Földet a Gazdáknak Program keretében 160 000 hektárnyi állami föld haszonbérletét hirdette meg az NFA. Az egyéni gazdaságok megerősítése érdekében továbbra is célkitűzés, hogy a meghirdetett földterület 80 %-át természetes személyek kapják meg, és közülük is kiemelt támogatást élveznek a fiatal gazdák. Az NFA közel 5200 haszonbérleti szerződést kötött meg a nyertes pályázókkal, akiknek 85 %-a természetes személy, ebből közel ezren pedig fiatal gazdák. A haszonbérbe adott területek átlagos mérete nem éri el a 25 hektárt.

A Földet a Gazdáknak Program keretében a 10 nemzeti park igazgatóság a fenti adatokon túl 2400 haszonbérleti szerződést kötött meg több mint 130 ezer hektárra vonatkozóan, úgy hogy ebből több, mint 1700 szerződést természetes személyekkel írtak alá.

A legkisebb méretű gazdaságokra célzottan alkalmazható támogatáspolitikai eszközök közül érdemes kiemelni az uniós forrásból fizetett mezőgazdasági kistermelői támogatási rendszert, melyhez több mint 50 ezer termelő csatlakozott.

A kis és közepes gazdaságok finanszírozási helyzetét jelentősen javították a kedvezményes hitelprogramok, ráadásul ezek feltételei nemrég még kedvezőbbé váltak. A kedvezményes finanszírozási konstrukciók célja az, hogy fejlesztési, kitörési esélyt adjanak a szektornak olyan hitelek segítségével, amelyek egyrészt alacsony kamatuk révén a mezőgazdaság esetében is biztosítják a beruházások megtérülését, másrészt hosszú távú forgótőkét nyújtanak az ágazatnak. Az MFB-vel közösen most elindított új agrár forgóeszköz hitelek az ügyfél által fizetendő hitelkamat 2,2%/év kamatköltséggel nagyon kedvezőek.

A mezőgazdasági foglalkoztatás növelése érdekében a Kormány 2010-ben bevezette az egyszerűsített foglalkoztatást, amely csökkentette a munkáltatók által fizetendő járulékokat, valamint a foglalkoztatás adminisztratív terheit. A „Munkahelyvédelmi Akcióterv” kiterjesztése keretében további jelentős járulékkedvezmények léptek életbe.

A kis és közepes gazdaságok értékesítési lehetőségeinek javítása érdekében is több intézkedést hozott a Minisztérium, többek között új termelői piacok nyíltak, illetve kedvezőbbé vált a kistermelői értékesítés jogi szabályozása is. Ennek köszönhetően 2012 és 2015 között közel a kétszeresére emelkedett a termelői piacok száma.

Az elmúlt évek célzott intézkedéseinek már látszanak az eredményei: a kis- és közepes gazdaságok megerősödtek, növekedési pályára álltak. Az egyéni gazdaságok által használt mezőgazdasági terület 2015-ben 2,8 millió hektár, 279 ezer hektárral több, mint 2010-ben. Ennek köszönhetően az egyéni gazdálkodók művelik a mezőgazdasági terület 52 százalékát, amely jelentős változás az 5 évvel ezelőtti 43 százalékhoz viszonyítva. Folyamatosan nő az életképes méretű gazdaságok száma és földterülete, míg csökken a nagybirtokok által művelt terület; ezzel átalakulóban van a rendszerváltás kedvezőtlen öröksége, a bipoláris birtokstruktúra. A mezőgazdaságon belül kedvező irányú szerkezetváltozás tapasztalható: nő az árutermelő kis- és közepes gazdaságok száma, amelyek megélhetést nyújtanak a gazdálkodó család és alkalmazottai számára. A kifejezetten piacra termelő egyéni gazdaságok száma 2010 és 2013 között 49 százalékkal emelkedett, számuk már meghaladja a 165 ezret.

Folyamatosan nő a nyilvántartásba vett családi gazdaságok száma, és az általuk művelt mezőgazdasági terület is.

Végezetül még egy beszédes adat: az egyéni gazdaságok által előállított új értéket jelző mutató, a bruttó hozzáadott érték 2010 és 2014 között 42 százalékkal emelkedett.

– Kell-e, illetve lehet-e változtatni a mezőgazdaság szerkezetén, vagyis a növénytermesztés és az állattenyésztés arányán?

A növénytermesztés, és az állattenyésztés addigi egyensúlya a 2000-es évek elején felborult, elsősorban a szántóföldi növénytermesztésnek kedvező Közös Agrárpolitika hatására, de fontos szerepe volt az állattenyésztés kedvezőtlen jövedelmezőségi, és versenyképességi mutatóinak, és az elmaradt fejlesztéseknek is. Ugyanakkor a hozzáadott érték, és a foglalkoztatás növelése, a mezőgazdaság teljesítményének kiegyensúlyozottabbá tétele érdekében fontos agrárpolitikai cél az állattenyésztés részesedésének növelése. Erre piacgazdasági körülmények között az agrártárca természetesen csak a támogatásokon és a szabályozói eszközökön keresztül tud hatást gyakorolni. A 2020-ig tartó uniós pénzügyi ciklusban egyaránt nagymértékben nő az állattenyésztés uniós és nemzeti forrásból történő támogatása. Emellett az áfacsökkentés és a feketegazdaság visszaszorítása érdekében tett lépések is javítják az ágazat helyzetét.

Az uniós forrásokból közvetlenül nem részesülő sertés és baromfi ágazat esetében kiemelt szerepe van a nemzeti hatáskörben nyújtható támogatásoknak. Ezek közül a mindkét ágazatot érintő állatjóléti támogatások a legjelentősebbek, mivel ezek közvetlenül és hatékonyan segítik az állattartókat. A Kormány döntése alapján, 2015-től kezdődően megemelt keretösszeggel hirdette meg a tárca ezen támogatási konstrukciókat. Ez a sertés állatjóléti támogatás esetében 8,5 milliárd, a baromfi állatjóléti támogatás esetében 11 milliárd forintos keretösszeget jelent.

A koca állatjóléti támogatás a Kormány azon döntésével összhangban készült, hogy a sertéstenyésztés támogatását az állattenyésztésen belül is prioritásként kell kezelni. A koca állatjóléti támogatás a nemzeti sertéslétszám növelésének meghatározó támogatási formája lehet, ezért 2015-től kezdődően évente 8,6 milliárd forintos keretösszeggel hirdetjük meg.

– Látszanak-e már azoknak az intézkedéseknek az eredményei, amelynek során a degresszióból származó többletforrások a munkaerő-igényes, kertészeti és állattenyésztési ágazatokban csapódnak le?

A degressziót, vagyis a támogatás csökkentést csak 2015-től alkalmazza Magyarország. Ez azt jelenti, hogy a közvetlen támogatásoknál elvont összegek átkerülnek a vidékfejlesztési pillérbe, ezekkel már számol az új vidékfejlesztési program is.

– A statisztikai adatok szerint a mezőgazdaság kibocsátása a rendszerváltozáskori szinten van. Mikorra várható, hogy ez növekszik?

A KSH adatai szerint a mezőgazdaság kibocsátása 2011-óta folyamatosan nő, 2014-ben újabb rekordot ért el. A mezőgazdaság 2014. évi 2410 milliárd forintos kibocsátása folyó áron a 2010. évit 42,9 százalékkal haladta meg. Ezen belül a növénytermesztés kibocsátása folyó áron 1406,9 milliárd forint volt, 4 év alatt 46,9 százalékkal növekedett. Örvendetes, hogy a korábban sok problémával küszködő állattenyésztés helyzete is stabilizálódott, és az utóbbi években növekedési pályára állt. Az állattenyésztés kibocsátása 2014-ben 836,4 milliárd forintra nőtt (egy év alatt +5,7 százalék, négy éves távlatban +39,4 százalék). Érdemes kiemelni, hogy a legtöbb állattenyésztési ágazatban pozitív folyamatok figyelhetőek meg.

– A vidékfejlesztési forrásokból 2020-ig a mezőgazdaságra fordítható rekordszintű források mekkora esélyt adnak a hazai agráriumnak? Fel tudunk-e zárkózni Európa élvonalához addig, amíg uniós támogatások léteznek?

A KAP mintegy évi 400 Mrd forint támogatást biztosító első pillére, vagyis a közvetlen támogatások és a piaci intézkedések mellett annak második pillére, a vidékfejlesztési politikája határoz meg fókuszterületeket, prioritásokat és ezekhez társít eszközöket. A Miniszterelnőkség koordinálásával elkészített magyar program az egész EU-ban egyedülálló, hisz a rendelkezésünkre álló több mint 1300 Mrd Ft forrásból szinte minden prioritásra, fókuszterületre terveztünk forrásokat. Azt lehet mondani, hogy a tervezés szintjén mindent megtettünk azért, hogy a program a hazai strukturális problémákat a lehető legjobban kezelje és a program az intézkedésekkel tényleg elérje a kitűzött célokat: a vidéki népességet foglalkoztató, energia-hatékony, az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenálló, az agrár-ökológiai gazdálkodási rendszerek irányába ható és versenyképes mezőgazdaságot.

Magyarország mezőgazdaságának helyzete az elmúlt években folyamatosan javult, melyet a makrogazdasági mutatók is visszatükröznek. Azt gondolom, hogy a magyar mezőgazdaság termelési szerkezetén még vannak foltok, melyeket részben a VP befoltoz majd, de azt semmiképpen nem lehet állítani, hogy Magyarország le van maradva a Nyugat-Európai országok mezőgazdasági termelési színvonalától.

– Reálisan mikorra érhető el az a szint, amikor javarészt alapanyag termelőkből feldolgozott termékeket előállító országgá válunk? Milyen lépések segítik ezt?

Az élelmiszeripar helyzete az elmúlt években érezhetően javult. Az ágazat termelési értéke 2014-ben folyó áron 2748,6 milliárd forint volt, volumene 4,8 százalékkal bővült. Az élelmiszeripari szakágazatok széles körében volt megfigyelhető a növekedés. Örvendetes, hogy az élelmiszeripar értékesítésének mintegy kétharmadát adó belföldi forgalom is újra jelentős mértékben élénkült (+4,6 százalék). Az élelmiszeripar termelésének volumene 2010 és 2014 között összességében 11,9 százalékkal nőtt.

Az élelmiszeripari beruházások 2014-ben dinamikusan bővültek. Az ágazat beruházásainak volumene 2014-ben több mint negyedével (+28,5 százalék), 2010 és 2014 között pedig közel felével (+46,8 százalék) növekedett. Az élelmiszer-feldolgozó vállalkozások 2014-ben összesen 153,1 milliárd forintot költöttek fejlesztésekre. Ezáltal javult az ágazat versenyképessége, ami a termelés további emelkedését vetíti előre.

A további kiegyensúlyozott és tartós fejlődés érdekében a Kormány az élelmiszer-feldolgozó ágazatot stratégiai ágazattá nyilvánította, és 2015. május 20-án elfogadta az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó stratégiát. A stratégia alapvető célja az élelmiszeripar versenyképességének helyreállítása, a következő főbb célterületekkel: stabil finanszírozás, kiegyensúlyozott gazdálkodás, innovatív hatékony vállalkozások, korszerű tudással rendelkező humánerőforrás, egyenrangú pozíció az élelmiszerláncban, piaci pozíció megerősítése, valamint támogató vállalkozási környezet.

A stratégia keretében a különböző alapokból a tervek szerint összességében közel 300 milliárd forint juthat az ágazat fejlesztésére.

A stratégia végrehajtásával a kormány 2020-ig a következőket szeretné elérni:

• az élelmiszeripar jövedelmezősége emelkedjen
• a belföldi értékesítés 7-10%-kal, míg az export 30-40%-kal bővüljön;
• a közvetlenül az élelmiszer-feldolgozásban dolgozók száma 10-15 ezerrel bővüljön;
• a növekvő mezőgazdasági alapanyag igény a mezőgazdasági foglalkoztatottak számának alakulására is kedvező hatással legyen;
• növekedjen az innovatív kis- és középvállalkozások részaránya.

– Miért volt különösen hangsúlyos az elmúlt időszakban a GMO-mentes növénytermesztés uniós elfogadtatása, hiszen erről Alaptörvényünk is rendelkezik?

Magyarország régóta kifogásolja, hogy az Európai Unió GMO-kra vonatkozó engedélyezési rendszere nem tükrözi megfelelően sem az európai fogyasztók, sem pedig a tagállamok többségének akaratát. Különösen kiéleződik az ezzel kapcsolatos vita, ha a GMO-k termesztéséről van szó. A kormányzat évek óta – minden lehetséges fórumon – következetesen küzd azért, hogy hazánkban ne lehessen génmódosított növényeket vetni, és mind európai uniós, mind nemzetközi szinten vezető szerepet töltünk be a GMO-mentességért folytatott harcban.

A korábbi uniós rendszerben rendkívül nehéz feladat volt a GMO-mentesség megőrzése, a moratórium, azaz a termesztési tilalom bevezetése és fenntartása. Ehhez igen költséges tudományos vizsgálatokra volt szükség, melyekhez a fajtatulajdonosok nem adtak a szabadalmukkal védett vetőmagokból. Így gyakorlatilag nem volt lehetőség független hatásvizsgálatok elvégzésére. Ugyanakkor a döntés nem a mi kezünkben volt, helyettünk más tagállamok, illetve az Európai Bizottság döntött. Ez számunkra elfogadhatatlan volt és sértette az ország szuverenitását.

A tagállami tiltás lehetőségét végül a 2015. március 11-i 2015/412/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv teremtette meg, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy társadalmi, gazdasági vagy egyéb indokok alapján korlátozzák vagy megtiltsák egyes géntechnológiával módosított szervezetek termesztését az országuk területén.

Magyarországnak kulcsszerepe volt az irányelv módosításának kidolgozásában és a megállapodás elérésében. A tárgyalások során hazánk mindvégig zászlóvivőnek számított, számos tagállam hazánkhoz igazította álláspontját és szavazott végül igennel a jogszabály módosítási javaslatra. A magyar kormányzat komoly erőfeszítéseket tett a javaslat elfogadása érdekében, mind szakmai, mind diplomáciai és politikai szinten is a legmesszebbmenőkig képviselte a magyar érdekeket és kiállt a magyar mezőgazdaság Alaptörvényben is rögzített GMO-mentességének megőrzéséért.

Hazánk elsőként ültette át nemzeti jogrendjébe az új európai uniós irányelvet, ezáltal lehetővé vált, hogy végre szuverén módon, szabadon dönthessünk a kérdésről.Az új jogszabály által biztosított lehetőséggel minden olyan GMO esetében élni kívánunk, amely az Európai Unióban termesztési engedélyt kap. Ez azt jelenti, hogy október 3-ig az Európai Bizottsághoz fordulunk és az összes, folyamatban lévő termesztési engedélykérelem tekintetében kérni fogjuk, hogy azok földrajzi hatálya ne terjedjen ki Magyarország területére.

Amennyiben a kérelmezők nem lennének hajlandóak figyelembe venni hazánk egyértelműen kinyilvánított, konzekvensen képviselt GMO-mentes stratégiáját, amely nem csak politikai konszenzuson, de az állampolgárok széles körű támogatásán is nyugszik, akkor az új irányelvben foglalt másik opció alapján fogjuk betiltani ezeknek a GMO-knak a köztermesztését. Támogatjuk továbbá azt az elképzelést is, amely lehetővé tenné a GM élelmiszerek és takarmányok forgalmazásának tiltását.Mindezeken túl a GMO mentesség gazdasági kérdés is. Folyamatosan nő a biztonságos, GMO mentes élelmiszerek iránti nemzetközi kereslet is.

– Hozhatnak-e változást a hazai agráriumban a rövidesen "tető alá kerülő" szabadkereskedelmi megállapodások?

Az EU és az USA között folyó Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség (TTIP) szabadkereskedelmi megállapodás tárgyalásait illetően meg kell említeni, hogy a megbeszélések korántsem tartanak még ott, hogy ebben a kérdésben egyáltalán véleményt alkossunk. Ennek magyarázata, hogy a tárgyalási folyamatban – a hosszú technikai előkészítést igénylő témák kivételével – az érzékeny piacrajutási kérdésekre vonatkozó tárgyalások még nem kezdődtek meg.

– Milyen megoldások lehetnek az orosz embargó által kiváltott problémákra, első sorban a tej és a sertéshús, zöldség, gyümölcs terén?

A Földművelésügyi Minisztérium (FM) tisztában van a tejpiacon tapasztalható nehézségekkel. Fontos kiemelni, hogy a jelenlegi problémát nem kizárólag az orosz embargó, hanem egyéb globális tényezők (többek között a főbb importőr országok keresletének csökkenése, az Új Zélandi raktárkészletek értékesítése) okozzák. A jelenlegi válsághelyzetet előidéző tényezőket az Európai Bizottság és a tagállamok hasonlóan látják, a termelők megsegítésével kapcsolatos elképzelések azonban eltérőek. Magyarország célja a tárgyalások során továbbra is a piaci stabilitás előmozdítása. Az Európai Unión kívül alternatív piacokat kell találni a felhalmozódó készletek értékesítésére. A tejpiac középtávú kilátásai ezzel együtt továbbra is kedvezőek. Ennek megfelelően, a jövőbeni termelési potenciál fenntartása érdekében lehetőséget kell találni a már kárt szenvedett termelők és vállalkozások uniós szintű kompenzálására. Ezt az elvárásunkat képviseltük nem minden eredmény nélkül a szeptember 7-i brüsszeli agrárminiszteri csúcson.

A sertéshús piacán már az embargó bevezetése előtt elkezdődött új piacok felkutatása, mivel már előtte fél évvel, 2014. február óta sem lehetett Oroszországba sertéshúst exportálni. Bár jelentős mértékben megtalálta a magyar sertéshús az alternatív piacokat, természetesen így is megérezte az embargó hátrányát az ágazat.

A zöldség és gyümölcs terén hasonló volt a helyzet, mint jelenleg a tejpiac esetében: az elsődleges problémát nem az embargó, hanem a hazai és az európai, a szokásosnál nagyobb termésmennyiségből adódó túlkínálat is jelentette. Bár az Európai Bizottság a gyümölcs és zöldség vonatkozásában meghosszabbította a rendkívüli intézkedés alkalmazási idejét és újabb mennyiségeket állapított meg az egyes termékcsoportok és tagállamok vonatkozásában, ezek az intézkedések nem jelentettek valódi megoldást, legfeljebb némileg enyhítették egy kisebb termelői kör nehézségeit.
Az idei termésátlagok következtében összességében egy alacsonyabb gyümölcstermésre számítunk, ami csökkenti az embargó negatív hatásait.

– Mekkora problémát jelent és hogyan kezelhető az elöregedő (hazai) agrártársadalom?

Az elöregedés tendenciája az egész Európai Unióra, így hazánkra is jellemző folyamat, s ezt felismerve minden lehetőséget megragadunk, hogy elősegítsük a generációváltást a mezőgazdaságban, a vidéken élők korösszetételén javítsunk, perspektívát nyújtsunk az olyan fiataloknak, akik átveszik szüleiktől a családi gazdaságot, vagy éppen vonzza őket a vidék és itt képzelik el jövőjüket.

A Vidékfejlesztési Program keretében Fiatal Gazda Tematikus Alprogramot indítunk. A program mentori tevékenységet, szaktanácsadást, képzést is kínál nekik.

2015-től új elem a Közös Agrárpolitikában, hogy már nem csak a II. pillérből (vidékfejlesztés), de az I-ből, a közvetlen kifizetések rendszerének keretein belül is támogatás nyújtható a gazdálkodást vállaló 40 évnél fiatalabb termelők számára.

Magyar sikerként könyvelhető el, hogy a KAP reform alatti tárgyalások során Magyarország következetesen kiállt a fiatal gazdák támogatásával kapcsolatban a mellett, hogy az eredeti tervektől eltérően, ne csak 25 hektárig lehessen igényelni az I. pillér keretében nyújtható pluszt